18330. lajstromszámú szabadalom • Mótoros jármű

- 2 — helynek is kell lenni a hajtószerkezet elhelyezésére. A (2) első tengely (5. ábra) két egyenlő hosszú részből áll, mely két rész összeérő végei differencziál kerékáttevéssel vannak összekötve. A (3) és (4) kúpkerekek a tengelyvégekre vannak megerősítve és az (5) kerékkel állnak egymással kapcsolatban, mely utóbbi csap körül a (6) forgó alkatrészen foroghat, ezen (6) részre egy (7) csavarkerékkoszorú van megerősítve. A tengielyrészek fölvételére a (8) hüvely szolgál, melynek egy kibővített részében a fönt leírt differencziál-kerékmű van elhelyezve. A (8) hüvelynek ezen kibővített része két (9) csappal (2. és 6. ábra) van ellátva, melyeknek segélyével a (8) hüvely a (10) gyűrűnek lenyúló karjaiba van ágyazva. A (10) gyűrű segélyével fordulhat el a (2) tengely, úgy azonban, hogy a gyűrűnek minden állásánál a (9) csapok körül lenghet. A (10) gyűrű ágyazására a (11) tartó szolgál, mely a kocsi lapjához alulról van hozzáerősítve és egy karimád zott (12) gyűrűt hord (6. ábra). Ezen gyűrű karimája és a (11) tartó közé van a (10) gyűrű helyezve, mely a súrlódás csökkentése czéljából (13) golyós alátétekkel van ellátva. A (10) gyűrű kerülete fogakkal van ellátva* melyek egy, a (14) tengelyen lévő fogaskerék fogaiba kapaszkodnak. A (14) tengely fölső végén egy kézikerék van. A gépnek (15) görbített tengelye a (9) csapokban van ágyazva. Ezen (15) tengelynek két görbülete közá olyformán van a (16) végtelen csavar helyezve, hogy csavarmenetével a (7) csar varkerék fogaiba kapaszkodik. így a (15) tengely forgása következtében a (8) hüvelyben lévő tengelyrészek is forogni fognak. Minthogy azonban a (15) tengely középvonala összeesik, a (9) csapok középvonalával, azért azon esetben sem fog az erőátvitel megzavartatni, ha az első ten gely a (9) csapok körül kileng, vagy ha a tengely vízszintes síkban elfordul. A (17) gőzgép egy közönségesen használt kéthengeres gép, ez egy állványon nyugszik, mely csapokkal van a (10) gyűrűhöz erősítve, miáltal ennek állása a (15) forgattyústengelyhez mindig ugyanaz n arad. A hengereknek a kocsi lapja fölé nyúló részei egy burkolattal vétetnek körül, mely egyszersmind a kocsivezető ülőhelyét is képezheti. Az egyik szögletben a (18) kazán van elhelyezve, utóbbi czélt-zlerűen egy függélyes csöves kazán, mely oly magasan van a kocsi padlója fölüti, elhelyezve, hogy alatta a (19) égők könnyen hozzáférhetők legyenek. A kazánt rossz melegvezető anyaggal, pl. fával, azbeszttel stb. vesszük körül és fölül egy födővel látjuk el, melyhez a (21) kürtő van erősítve. Ezen kürtőbe nyíiik egyszersmind a gőzgép gőzelvezető csatornája is.. A (22) víztartó a koosi lapja alatt van elhelyezve, mely a (23) ólai tartóval együtt egy alkalmas burkolattal van körülvéve. A kocsivezető helye kétoldalról védőlemezzel van körülvéve, melyekre azon gépalkatrészek vannak szerelve, melyeket a kocsivezetőnek szemmel kell tartania, így., pl. a (24) tápszivattyú, a (25) légszivattyú, a (26) cső, mely a tápszivattyúnak működését szabályozza és mely a vízr szin magasságiának a kazánba való változása által működtetik. A (19) égőnek a folyékony tüzelőanyaggal való táplálása a (27) cső közvetítése által a (23) olajtartóból légnyomással történik; ugyanis a (2s) csövön át (1. ábra) levegő szivattyúztatik a (25) szivattyúval az olajtartóba. A légszivattyú mozgatása gőzzel történik, mely (29) főgőzcsőből a szivattyúhoz vezettetik. A (29) csőből a gőz egyszersmind a (24) tápszivattyú hoz és a (.17) gtőzgéphez is vezettetik. A (25) légszivattyúból a gőzelvezetés a (31) csővel a (32) csőbe történik, ugyanezen csőbe vezettetik a (33) csövön keresztül a (24) tápszivattyúból eltávozó gőz is. A (32) első a gőzgép fáradt gőzének elvezetésére szolgáló (35) nyíláshoz (14. ábra) vezet és a (36) kondenzátorral van összekötve. A kondenzátor számos, végükön egymással közlekedő csőből áll, (3. ábra), mely csövek a saekérlapnak egyik (37) kereszt-