18320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés maró alkaliák és halogéngázok előállítására

— 4 Ezek után rátérünk a 4—6. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknak rövid leírására. Az előbbenihez hasonló (A) elbontó ke meneze hasonló módon lehet elzárva mint a már leírt foganatosítási alaknak kemenczéje. Az (A) kemencze fenekén az (al) tűzhely és ez alatt a (D) csatorna van elrendezve, mely egyik végével a kemencze belsejével a már leírt módon közlekedik. A (D) csatorna másik végével a valamivel mélyebben fekvő (Dl) térbe torkol. Mint a 4. ábrából látható, a (D) csatorna fenekeke a (Dl) tér felé rézsútos. A (Dl) tér alsó részéből a (H) eső kifelé vezet, mely éppen úgy, mint a már leírt fogana tosítási alaknál, a (H) kemencze esetleges lecsapolására szolgál és czélszerűen a negatív sarkot képezi. A (Dl) tér fölött az (E) edény van elrendezve, mely a leszerelhető (e) födél segélyével van elzárva és mely az (F) csatorna segélyével a kemencze belsejével van összekötve, még pedig a kemenczének a (D) csővel való összeköttetési pontjával szemben. Az (E) edény fenekét és a (Dl) tér födelét képező lemezen a függélyes (Q) cső jár át, mely két végén nyitott és mely vasból vagy aczélból lehet. Az említett lemez leszerelhető darab gyanánt van föltiintetve és hasonló módon vasból vagy aczélból állhat. Az előnyösen vasból vagy aczélból készült és a (g) szabályozó csappal ellátott (G) gőzvezeték az (E) edény födelén és ezután a (Q) csőben lefelé, majdnem ez utóbbi végéig nyúlik. A gőzvezeték alsó végén az (R) elosztó van elrendezve, mely, a mint föl van tüntetve, egy süvegből áll, mely a gőzvezeték végére akként van fölcsavarva, hogy a vezeték vége és a süveg feneke között közbenső tér maradjon szabadon. Ezen süvegben bizonyos számú (r) csatorna van elrendezve, mely a vezeték vége és a süveg feneke közötti térrel közlekedik és melyek a süveg fölső éléig terjednek. A (G) gőzvezetéken keresztül áramoló gőz az (r) csatornákból fölfelé áramlik ki és a (Q) csőben lévő nátriumot oxydálva, ebben fölfelé irányuló keringést idéz elő. A készüléknek éppen leírt foganatosítási alakjánál a keringés az (A) kemenczéből a (D) csatorna fölső végéhez, innen a (D) csatornán a (Dl) térhez és ezután a (Q) csövön és az (E) edényen keresztül vissza az (A) kemenczébe történik. A gőz a (G) vezetékből fölfelé áramlik ki. az ötvözetet a (Q) csőben megemeli és eközben az ötvözetben tartalmazott nátriumot oxydálja. A hydrogén és a maró nátron az (I) csövön keresztül távoznak el, mely az (II és 12) csövekkel párhuzamos. A maró nátron az (II) csövön keresztül az (U) tartályba folyik le, míg a hydrogént vagy, mint előbb az 1. ábránál, egy mellékolvasztó kemenczébe vezetjük, vagy valamely alkalmas tartányban fogjuk fal, vagy a szabadba hagyjuk kiáramolni. A készüléknek éppen leírt módosítása azon előnnyel bír, hogy az azon részekhez való kényelmes hozzáférhetést nyújt, melyeket időközönként meg kell vizsgálnunk ; ugyanis ezen czélból csak a sóréteget kell eltávolítani]nk és ezután az (E) edény födelét leszerelnünk. Az utóbb leírt foganatosítási alaknál éppen úgy. mint az 1 -3. ábrákban föltüntetett foganatosításnál, a gőz fölbontása és maró nátron, valamint hydrogén képződése az alkálifémötvözetnek a gőz átáramlásánál való mozgatása közben megy végbe. Hangsúlyoznunk kell, hogy a találmányt nemcsak maró nátron és chlór előállításánál alkalmazhatjuk, hanem hogy a jelen találmány tárgyát képező eljárás más maró alkálik és gázok előállítását is lehetővé teszi és természetes, hogy a jelen szabadalom hatálya ezekre is kiterjed. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás maró alkaliák és halogengázok előállítására, mely abban áll, hogy a kathodát alkotó olvasztott ólomtömegen nyugvó megömlesztett alkalikus fémsót elektrolytikusan fölbontjuk és ezáltal ólomból és alkáli fémből álló ötvözetet képezünk, a mikor is a kathodafémet és