18314. lajstromszámú szabadalom • Füstcsöves kazán túlhevítővel
Megjelent 1900. évi június hó 11-én. MAGY. gg| RIR. SZABADALMI 1||SH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18814. szám. V/e/2. OSZTÁ LY. Füstcsöves kazán túlhevítővel. SCHMIDT VILMOS MAGÁNMÉRNÖK WILHELMSHÖHEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 5-ike. Elsőbbsége 1898 szept. 29-től kezdődik. Túlhevítő berendezéseknek füstcsöves kazánoknál (lokomotiv- és hajókazánoknál) való alkalmazása tudvalevőleg nagy nehézségekkel jár, ha a gőzt magas hőmérsékletre kell túlhevíteni, anélkül hogy vízzel érintkező fűtőfölületet kisebbítenők, illetőleg hogy a kazán szerkezetét lényegesen módosítanék. A föladatot majdnem megoldhatlannak tekintették akkor, mikor egy máimeglevő kazánt kellett utólag a gőzt magas hőmérsékletre túlhevítő berendezéssel fölszerelni, minthogy az ily kazánoknál a füstgázok melege aránylag igen jól használtatik ki. Ha a kazánt megrövidítjük, hogy a füstgázok a kazánt elég magas hőmérséklettel hagyják el, hogy tehát a túlhevítés kezdettől fogva ne legyen kizárva és hogy a füstgázok útjuk végén a túlhevítőt fűtsék, oly nagy méretű túlhevítőket fogunk nyerni, hogy a füstkamarában vagy a füstkamara fölött rendelkezésre álló tér a legritkább esetben elégséges a túlhevítő elhelyezésére. A következőkben leírandó berendezés czélja az, hogy a föntebb jelzett föladatot megoldja, tehát hogy a meglevő füstcsöves kazánoknál is aránylag kis méretű túlhevítőket lehessen alkalmazni. A berendezés maga olyan, hogy a füstgázak egyrésze magában a kazánban hasznosíttassék az eddig szokásos módon és azután közvetlenül a kürtőbe vezettessék, másrésze ellenben a kazánt magasabb hőmérséklettel hagyja el és a füstszekrényben az első részlettől szorosan elkülönítve vezettessék a túlhevítőbe. A csatolt rajzlapon eme berendezés több kiviteli módozata látható. A füstgázak melegének a kazánban különböző mértékben való kihasználását t. i. azt, hogy a füstgázok különböző részletei a kazánt különböző hőmérséklettel hagyják el, vagy oly módon érjük el (már meglevő kazánok esetében) hogy a füstcsövek egy részébe hőszigetelő (a) hüvelyeket huzuuk (1. az 1. és 3. ábrát) és így meggátoljuk, hogy a füstgázok a füstcsövekkel közvetlenül érintkezzenek, vagy pedig (új kazánoknál) az által, hogy a füstcsövek egy részének jóval nagyobb átmérőt adunk (4. és 5. ábra). Természetes hogy több ily nagyobb átmérőjű füstcső helyett egyetlen lángcsövet is lehet alkalmazni, melyen a füstgázok egy részét a túlhevítőbe vezetjük. Minél nagyobb a füstcsöveknek a hosszaságukhoz viszonyított átmérője, annál magasabb hőmérséklettel fogják a füstgázok a füstcsöveket elhagyni és annál kisebb lehet a túlhevítő (viszonylagos) f ütőföl ülete.
