18296. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromosan hajtott mótorók szabályozásán
(T) az árambevezetés, (B) az 5 egyenlő (I, II, III, IV, V) részből álló szekundér telep, (F) a mótor mágnestere, (A, AA) annak horgonya, (W) egy segédellenállás, (G) az áram vissza vezetéshez való kapcsolás. A nem ábrázolt bekapcsolónak 1-2-3-4-5-el jellzett kontaktujjai a (B 8) telepkapcsoló hasonló jelíí ujjaival vannak összeköttetésben. Ez utóbbinak mindegyike állandóan csúszik a feketén rajzolt konczentrikus csúszógyúrűk egyikén, melyeknek mindegyike a maga részéről egy a korong kerületére erősített kontaktdarabbal áll vezető összeköttetésben. Ezen konczentrikus gyűrűkkel és kerületén kontaktdarabokkal ellátott korong forgatható, míg a körülötte közben elrendezett (a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k) kontaktujjak, melyeknek mindegyike a maga részéről az (I—V) telepcsoportok egyikének sarkával van összekötve, mozdulatlanok és a korong körül elrendezett kontaktdarabokat a rajzolt módon érintik. A korong öt (a, p, ö, 5, s) nyugalmi helyzetben beállítható és ezekben a telepcsoportok következő kapcsolásait létesíti : Ha a (T és G) telepkapcsoló kontaktujjak oc helyzetben vannak: T-a-b-c-d-e-f-g-h-i-k-G. Ha T és G p helyzetben van: T-i-k-a-b-c-d-e-f-g-h-G. Ha T és G y helyzetben van: T-g-h-i-k-a-b-c-d-e-f-G. Ha T és G S helyzetben van : T-e-f-g-h-i-k-a-b-c-d G. Ha T és G s helyzetben van: T-c-d-e-f-g-h-i-k-a-b-G. Látható, hogy mindezen helyzetekben a (B) telep (I—V) részei sorozatosan vannak kapcsolva, de a telepkapcsoló különböző gyűrűi és ennek folytán az ezeken csúszó kontaktujjak, melyek a bekapcsoló kontaktujjaival állandó összeköttetésben vannak, a telepkapcsoló külömböző állásai szerint másmás (I—V) teleprésszel jutnak összeköttetésbe. Ha tehát például az (V) teleprész a megrajzolt helyzetben a kapcsoló közvetítésével az (F) térmágnestekercseléssel van összekötve, akkor ha a telepkapcsolót az óramutató mozgásirányával ellentétesen 72°kal forgatjuk, a (IV) teleprész a tekercseléssel lesz kapcsolva és így (V) helyébe (IV) lépett; hasonlóképen jut természetesen III a IV, II. a III, I. a II. és V. az I. teleprész helyébe. Ugyanazon szöggel és ugyanazon irányban való további forgatás esetén ez a játék, ismétlődik és III. jut arra a helyre, melyet a rajzon (V) foglal el. Világos tehát, hogy ha a telepkapcsolót megközelítőleg szabályos időközökben megfelelő szögekkel forgatjuk, egymás után minden egyes teleprész kerül arra a helyre, melyet a többiek a kiindulási helyzetben elfoglaltak. Ebből kitűnik, hogy ha az időközök a telepkapcsoló egyes forgatásai között a telep üzemidejéhez viszonyítva kicsinyek, tehát az egyes teleprészek az üzem ideje alatt helyzetüket gyakran változtatják, az összes teleprészek közelítőleg egyenlő mértékben vétetnek igénybe. A telepkapcsoló megkívánt forgásait közúti vasúti üzemnél egyszerűen a bekapcsoló emeltyű kezelése által eszközölhetjük és a 2. és 3. ábra azon sok kiviteli módozat egyikét tüntetik föl, melyekkel ezt a czélt elérhetjük. A menethenger vagy bekapcsoló (1) orsójára (2. és 3. ábra) az (m) fogasszegmentum van fölékelve, míg a telepkapcsoló (n) orsóján az (o) fogaskerék ül forgathatóan és (m)-mel egyenlő magasságban. Az (o) fogaskerék fölső fölületén a (p) pont körül forgatható (q) zárókilincset hordja. Ez a zárókilincs akképen fogódzik egy az (n) orsóra ékelt (r) zárókerékbe, hogy a fogaskereket egy irányban forgathatjuk ugyan a nélkül, hogy az orsó a telepkapcsolóval mozogna, ez utóbbi azonban ellenkező irányú mozgásnál a fogaskerék mozgását kénytelen követni. A berendezés összműködése a következő : Ha a menet- és fékezőhengert a nyíl irányában forgatjuk — azaz bekapcsoljuk — az (m) fogasszegmentum az (o) fogaskereket mindaddig üresen magával viszi, míg csak (m)-nek utolsó foga (o)-ba kapaszkodik. A telepkapcsoló azonban ez alatt mozdulatlan marad. Ezután a menethenger továbbforgatásakor a fogasszegmentum útját minden