18289. lajstromszámú szabadalom • Újítás kazángyűrűknek, csöveknek, hadihajók csataárbóczainak lángcsöveknek és hasonlóknak egy darabból varrat nélkül való előállítására szolgáló eljáráson és hengerművön
tesítsünk, mely biztosítja, hogy a henger az üreges testet biztosan megfogja, ugyancsak két akkora nyomást igényel, mintha egy sík lemezt kívánunk kihengerelni. A hengermű nyugvásánál azonban ezenkívül időt is veszítünk és a munkadarab annyira le fog hűlni, hogy annak teljes kihengerlése csakis kétszeres fölhevítés esetében fog lehetségessé válni. Ha a kellő mélyedést a hengerek nyugvása közben akarnók létesíteni, akkor annak is ki volnánk téve, hogy a mélyedés túlságos méllyé fog lenni, hogy tehát túlságos nagy tömegek jutnak a hengerek közé, mely esetben a hengerek az üreges test tömegéből földuzzasztott anyag között csúsznak, vagy a hengerek vagy a hengerszék más részei eltörnek. Ha az üreges test túlságosan föl van hevítve, a nyomás következtében a hengerek az üreges testet föl is vághatják. Hogy mindezeket az esetlegességeket vagy hátrányokat elkerülhessük, az üreges testen egy vagy több, körülbelül a kész termény falvastagságának megfelelő hosz- ! szanti hornyot létesítünk, melyek alakja a hengerek támadó fölületei alakjával egyezik meg. Ezeket a hornyokat öntött üreges testeknél a formából kiálló, megfelelő alakú bordák, ha az üreges testeket egy magra való fölhúzás által állítjuk elő, a magon alkalmazott kiálló bordák és ha hengerlés által készítjük, a kaliberbe belenyúló, legalább az egyik hengeren és az akkor mozdulatlan magon alkalmazott bordák segélyével létesítjük (4. ábra). Ha az üreges testet hoszszanti irányban hengereljük és a magon 45°-kal forgatjuk, az üreges test, mint az az 5. és 8. ábrán látható, nyolcz hornyot fog kapni, ellenben az öntés vagy húzás által előállított üreges testnek amint épen szükséges, egy vagy két bordája fog lenni (6. és 7. ábra). A hornyokat azonban a meleg üreges testeken gőzkalapács vagy megfelelően alakított dugattyúval bíró sajtó segélyével fokozatosan vagy egyszerre is elő lehet állítani. A 2. és 3. ábrából kitűnik, hogy a támadófölület gyűrű esetében két akkora, mint lemez esetében. A mélyedés mélysége a nyomás nagyságától, az üreges test hőmérsékletétől és az anyag tömörségétől függ. Lemez hengerlésénél a nyomást az ismert módon kézzel vagy mechanikus úton hajtott nyomócsavarok segélyével létesítjük és a lemez tömörítésének és kihűlésének megfelelően szabályozzuk. A törzsszabadalomban a hosszanti hornyokkal ellátott vagy el nem látott gyűrű hengerlésénél nem gondoltunk arra, hogy a nyomást szabályozzuk, hanem a nyomás önmagát szabályozza annak megfelelően, hogy mekkora ellenállást gyakorol a fokozatosan kihűlő gyűrű, minek következtében az üreges test csúszhatik vag,y pedig kedvezőtlen igénybevételek léphetnek föl. Hogy a nyomást gyűrű hengerlésénél szabályozhassuk, a 9. és 10. ábrán jobb- és baloldalt látható két nyomásszabályozó berendezés lelhet alkalmazást. A szabályozás az állványba ágyazott ékek segélyével történik (melyek elhelyezése természetesen megváltozik akkor, mikor a • hengerek szerepe megváltozik) és melyeket a fölső hengernek nyomódugattyúval kapcsolt ágyazása mellett föl- vagy lefelé, illetőleg előre vagy hátra tolunk el. Az egyik szabályozó berendezésnél a kézi vagy géperővel hajtott (53) kúpkerék az (54) tengelyre ékelt (55 és 56) csavarokat forgatja és ennek következtében az (58) ékkel öszszekötött (57) csavarok előre vagy hátrafelé való mozgását idézi elő. A nyomórúddal kapcsolatban álló (32) fölső henger ágyalásával mindig a két (58) ékre fekszik, úgy hogy csak akkora nyomás fog létesülni, a mekkora az (58) ék helyzetének megfelel. Jobb oldalt ugyanezen elv szerint szerkesztett ékbeállítás látható, a különbség csak az, hogy a (62) ékek, melyek az állványban ép úgy vannak vezetve, mint az (58) ékek, nem oldalirányban, hanem hosszirányban tolódnak el és a (60 61) végtelen csavar és (621 ) csavarorsó segédével mozgattatnak. Előnyösebb azonban, ha az ékeket oldalirányban toljuk el. A nyomás szabályozására ezenkívül a hengerszékben a fölső henger csapágya alatt alkalmazott beállítható támasztékok, az éke-