18248. lajstromszámú szabadalom • Füstmentes tüzelés
Megjelent 1900. évi jnnius hó 9-én. MAGY. m KIR. SZABADALMI j B| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18248. szám. II/h. OSZTÁLY. Füstmentes tüzelés. MAHLER GUSZTÁV ADOLF ÉS FRIEBE VILMOS MIKSA OTTÓ KÁLYHAKÉSZITÖK DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 18-ika. Jelen találmány tárgyát szobar és konyhakemenczéknél, valamint ipari fűtőberendezéseknél, pl. gőzkazánoknál stb. alkalmazható oly szerkezet képezi, melynek segélyével a fűtőanyagoknak füst- és korommentes elégése az által biztosítható, hogy a fűtőanyagot a rostélyon magasra halmozva, előbb egy lepárlási folyamatnak vetjük alá s a fölszálló lepárlási termékeket a rostély fölött egy füstkamarában összegyűjtjük s a kemény által előidézett légvonattal a rostélyon keresztül hajtjuk, mely alkalommal az égési folyamat csupán a rostély alatt megy végbe, a mennyiben a rostély fölé és alá, ahoz közel levegőt vezetünk. Mint a mellékelt rajzlapon az 1. és 3. ábra oldalról nézve metszetben, & 2. ábra hosszmetszetben s a 4. ábra élőiről nézve mutatja, az (a) rostély fölött nagy térfogatú s minden oldalról zjárt (b) füstkamara van. A (c) tüzelőajtón keresztül csak az annak alsó részén lévő kis nyíláson át juthat be csekély mennyiségű elégési levegő, mely a rostélyon azonnal áthuzatik. A többi elégési levegő az oldalsó (d) csatoniákon áramlik be, melyek a rostély fölött és alatt, ahoz közel torkollanak be (2. ábra). Az ennek következtében itt képződő láng a válaszfal (e) nyelve körül huzatik s a fűtési gázok (f) csatornában fölfelé emelkednek, hogy az ismeretes és szokásos módon tovább vezéttesseinek. A rostélyrudaknak a keresztülégéstől való megkímélése végett, különösen ipari fűtőberendezéseknél, azok, mint ismeretes, üregesek is lehetnek s a külső levegővel, lehűlés ezéljából, összeköttetésben állhatnak. (3. ábíra.) Az ezen tüzelésnél bíró kályhák a tüzelő anyagot a legnagyobb mérvben kihasználják s ennek következtében jelentékeny szénmegtakarítás érhető el. Cserépkályháknál a beomlás teljesen ki van zárva s robbanás sem történhetik. A kályhák ezen tüzelési mód mellett sokkal könnyebben építhetők, mivel pl. most egy ilyen kályhához elegendő 40 falitégla, míg előbb 130 volt szükséges. A kályha tehát lényegesen gyorsabban melegszik föl, még pedig körülbelül felényi idő alatt, mint előbb. Kis kályháknál az oldalsó légbevezető tísatomáik a rostély lehűtésére is teljesen elegendők, nagyobb főként ipari tüzelő szerkezeteknél a rostélyoknak üregesek-
