18199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ruganyos abroncsoknak kerékkoszorúkra való illesztésére

és 6. ábrákban külön vannak föltiintetve azon (cl) betétek, melyeket az abroncs és a i koszorú közé illesztünk és helyükön hagyunk j mindaddig, míg az abroncs lekötésére szol­gáló fémszalagok egyesítve nincsenek. A (cl) betétek külön lágy vassodronydarabokból készíthetők, de előállíthatók, mégpedig egy­mással összefüggésben, egy darab kana­vászból is (6. ábra). A fődolog esak az, hogy ezen betétek az abroncsot a művelet közben megtartsák és azután könnyen le­gyenek akár egészben, akár kiálló darab­jukon eltávolíthatók. Az eljárást már most úgy foganatosítjuk, hogy a (c) gummiszalagnak végét kellően összeszorítjuk és azután a (cl) betéteknek alkalmazása által hosszirányban kellően komprimáljuk, miáltal a (c) abroncs a ko­szorún ideiglenesen megtartatik. A kereket már most alkalmas alátéten úgy helyezzük el, hogy a kerékkoszorú a (b) szorítók közé jusson, mely utóbbiakat úgy forgatjuk el, hogy alkalmazkodnak a koszorú görbületé­hez. A koszorút azután a (b4) csavarok meghúzása által befogjuk, illetve az (a) talplemezzel mozdíthatlanul összekötjük. A (cl) betéteket az (a5) tartórúdnak (a(>) szorítóiba fogjuk be és az (a3) csavarorsó meghúzása által az (a5) tartót ívalakú pá­lyán elmozgatjuk, miközben az (a2) sze­lencze univerzális ágyazásul szolgál, mely megengedi, hogy az (a5) tartó az abroncs nyúlásának megfelelő mozgást végezze és ezt az (a3) orsó követhesse. Az (aa) rúd mozgásakor a (cl) betétek behatolnak az abroncs anyagába és így a gummiszalag végét erősen megfogják. Ezen betétek egy­szersmind megakadályozzák, hogy az abroncs és a koszorú között oly súrlódás létesüljön, mely esetleg megnehezítené az abroncs ki­feszítését. A mennyiben egymással össze­függésben nem lévő betéteket alkalmazunk, úgy járunk el, hogy az abroncsnak teljes | összehúzatása után először az ütközés he­lyétől legtávolabb fekvő betétet kapcsoljuk ki a maga szorítójából, azután a következő közelebbit és így tovább, úgy hogy az üt­közés helyéhez legközelebbi betét utolsó­nak marad és így a gumminak kompresz­szióját ezen helyen teljesen kihasználhatjuk szoros egyesítés létrehozására. Miután ekként az abroncs végeinek össze­húzása megtörtént, a (cl) betéteknek kiálló részeit levágjuk vagy azokat, ha drótból vaunak, alkalmas módon kikotorjuk. Ha be­tét gyanánt vásznat vagy más effélét hasz­náltunk, akkor a kiálló részeket levágjuk, a többit pedig egyszerűen az abroncs és koszorú között meghagyjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ruganyos abroncsoknak kerék­koszorúkra való illesztésére, az által jel­lemezve, hogy a kellően méretezett abroncsot alkalmas betétek közbeiktatá­sával a kerékkoszorúnak megfelelő hor­nyába illesztjük és az abroncsvégeket ezen betéteknek periferikus irányban eszközölt meghúzása által egyesítjük. 2. Berendezés az 1. alatt igényelt eljárás­nak foganatosítására, jellemezve a ke­rékkoszorú befogására szolgáló (b) szo­rítók és egy az abroncsvég és a ko­szorú közé illesztett betéteket megfogó és periferikus irányban elmozgatható, (a6) szorítókkal ellátott (a5) sarú által. 3. A 2. alatt igényelt berendezéseknek egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az abroncs megfeszítésére szolgáló (a5) sarú periferikus elmozdítására oly (a3) csavarorsó szolgál, mely egy univer­zális (a2) csapágyban lévén ágyazva, a sarú mozgását követni képes. (2 rajzlap melléklettel.) PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom