18191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás falapoknak silányabb és jobb minőségű fából való előállítására

Meg-jelent 1DOO. évi május Iió 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18191. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás falapoknak silányabb és jobb minőségű fából való előállítására. GILMOUR DÁVID BÚTORGYÁROS TRENTONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 12-ike. Ismeretes, hogy a jóminőségű használati fa mily gyorsan fogy és mily keresett. A jobb minőségű fa azonban keresettebb, mint a silányabb minőségű, mert az utóbbi fölösleges mennyiségben kapható, míg az előbbi mindinkább ritkábbá lesz. A szóban lévő találmány tárgya egy eljárás, melynek segélyével az olcsóbb haszonfák, valamint a hulladékfák az előállítandó falapok alapja gyanánt használhatók föl, míg a lapok fölületét jobb fából készítjük, mely vagy ugyanaz, vagy más fa nem lehet, mint az alapzat. Az eljárás szerint előállított árúnak tehát egy olcsóbb vagy silányabb anyagból, péld. szuette vagy ággöcsös vagy hulladékfából álló főrésze és egy jobbminőségű bevonata van. A két részt a találmány szerint ereszték és eresztékágyak segélyével kötjük össze, melyek egymásba fogódzanak és legczélszerűbben vízálló enyv vagy ragasztóanyag segélyével vannak egymással összeragasztva. Az összeragasztott részeket azután oly alakra hozzuk, hogy a keletkezett terméket raktározni és szállítani lehessen, mit legczélszerűbben nyomás és hő alkalmazásával érünk el, mert ily módon a nedvességet és a fölösleges ragasztóanyagot a fából kihajtjuk és tömör fadarabot állítunk elő. A jelzett eljárást valamely alkalmas péld. a csatolt rajzlapon ábrázolt berendezés segélyével lehet kivinni. A rajzon a használt berendezés egyes részei sematikusan vannak ábrázolva. Az eljárás maga lényegében véve a következő: A fa burkoló rétegét a legjobb és legdrágább törzsek fogják képezni; ezeket először is a kellő hosszúságú darabokra fürészeljük és azután alkalmas tartályokban, meleg víz vagy gőz hatásának vetjük alá. A törzseket azután egy közönséges szerkezetű (B) hámozógépbe visszük, hol a fát a szokásos módon hámozzuk. Ezután egy gépbe visszük, hol a fát a kellő nagyságú darabokra szeleteljük föl. Ezeket a darabokat meleg (D) hengerek között vezetjük át, hol nedvességük legnagyobb részét elveszítik és részben össze is nyomatnak. A fadarabok azután egy (E) marógépbe jutnak, mely az egyik fölületükön legczélszerűbben derékszögű négyszög keresztmetszetű eresztékeket és eresztékágyakat létesít, azután egy enyvező kefe elé visszük a darabokat, mely az eresztékekkel és eresztékágyakkal ellátott fölületeket enyvvel vagy más ragasztóanyaggal vonja be. Ehhez az enyvező keféhez egy asztal csatlakozik, melyen a jobb anyagból álló réteget elhelyezzük, hogy