18176. lajstromszámú szabadalom • Vezénymű szelepek számára
Megjelent 1!>OQ. évi május hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18176. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Vezénymű szelepek számára. GEBRÜDER SULZER CZÉG WINTERTHURBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 20-ika A jelen találmány tárgyát kényszermozgású vezénymű képezi, két- vagy többfészkü aránylag csekély löketű szelepek számára, mely vezénymű különösen gyorsan járó gőzgépek számára alkalmas. A találmány czélja első sorban nagy dugattyúsebességre való tekintettel az, liogy egy exczenter- vagy dugattyúrúd kényszermozgása akként vitessék át a szelepre, hogy ez teljes lökethez gyorsan nyitódjék, a teljes löketnél lehetőleg hosszú időn át nyitva tartassák ós végre ismét gyorsan záródjék. Az eddig ismeretes kényszermozgású vezényművek mind többé-kevésbé nagy löketeket igényelnek, ha kisebb vagy közepes töltéseknél a szelep elegendő kinyitását akarjuk elérni és a szelep maximális lökete általában csak a legnagyobb töltésnél lép föl. Nagy szeleplöketekkel egybekötött gyors nyitásnál és zárásnál azonban a szabad részekben jelentékeny siettetési nyomások lépnek föl, melyek erős záró rúgókat igényelnek, melyeknek viszont az a következménye, hogy azok a siettetési nyomással és a gőz szívóhatásával egyetemben a szelep záródásánál a szeleptest és a fészek között igen hirtelen összeütközést idéznek elő. A jelen találmány tárgyát képező vezényműnél a zárórúgókteljesen el vannak hagyva, a szabad tömegek pedig a minimumra vannak redukálva. A közönséges záró rúgók elhagyásával még azt is elérjük, hogy a regulátorra történő visszaható nyomás, mely a legtöbb kényszermozgású szelep-vezényműnél a szabályozást károsan befolyásolja, lehetőleg elkerültetik. Már taraj alakúan meghajlított karral bíró szerkezetnek is az a czélja, hogy ezen visszaható nyomás, a szelepnek a fészekről való leemelése pillanatában és az elzárásnál csak csekély mér-I tékben érvényesüljön, a mennyiben a nyitás és zárás gyorsaságai lehetőleg csekélyek. A szelepnek tulajdonképeni mozgása egy exczenternek és egy tarajalakúan meghajtott karnak mozgásából tevődik össze. Ha csak az első mozgás működnék és mint rendesen egy egyenlő karú kettős emeltyű által vitetnék át a szelepre, akkor a szelep emelkedési diagrammja körülbelül a 2. ábrában vonalkázottan jelzett vonal alakjával bírnia. Az aránylag igen nagynak fölvett teljes szelepüket azonban a jelen esetben egy közbeigtatott tarajalakú kar által körülbelül V«—Vi'ére redukáltatik, a mint azt a 2. ábra teljes vonala jelzi, mi közben a szelep méretei természetesen akként vannak választva, hogy mérsékelt gőzsebességek ezen kisebb löketnél is bekövetkezzenek.
