18164. lajstromszámú szabadalom • Újítások váltakozó áramú indukcziós mótorokon

_ Megjelent 1900. évi május lió 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18104. szám. vil/g. OSZTÁLY. Újítás váltakozó áramú indukcziós mótorokon. LAMME BENJÁMIN GABVER MÉRNÖK PITTSBUBGBAN A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 22-ike. Jelen találmány tárgyát egy váltakozó áramú indukcziós motor képezi, mely változtatható sebességgel gazdaságosan működtethető. Ily motoroknál rendszerint egy oly ellenállás szükséges, mely az annaturatekerccsel sorozatosan van kapcsolva, hogy utóbbit gazdaságosan működtesse; azonban ott, hol a sebességet a gerjesztő részhez ismert módon táplált elektromotoros erő változtatása által változtatjuk, az armatúra ellenállását is kell változtatnunk, ha a motort új sebességével gazdaságosan akarjuk működtetni. Tényleg szükséges, hogy ha a motor nagy sebességgel fut az armatúra áramkörben, egy kis ellenállás és ha a motor kis sebességgel fut, egy nagy ellenállás legyen bekapcsolva. A találmány tárgyát egy oly ellenállás alkalmazása képezi, mely önműködően úgy változik, hogy nagy sebességnél kisebb legyen, mint kis sebességnél. A találmány kivitelénél azon tényt hasznosítjuk, hogy a legtöbb fém speczifikus ellenállása megnövekedik, ha a hőmérséklete emelkedik, miért is egy ily fémből készült ellenállást akképen rendezünk el, hogy ha a mótor kis sebességgel forog, akkor az ellenállásban az áram folyása által létesített meleg ne legyen képes oly hamar szétoszolni, mint ha a mótor nagy sebességgel forog. Ezáltal az ellenállás, ha a mótor kis sebességgel fut, nagyobb lesz, mint a mikor a mótor nagy sebességgel fut, mivel az alkalmazott ellenállás hőmérséklete nagyobb. A mellékelt rajzon: az 1. ábra a találmány értelmében szerkesztett mótor nézete, a midőn a födlemezek egyike el van távolítva; a 2. ábra a mótor egy részének nagyobb léptékben rajzolt nézete, és a 3. ábra az armatúra egy részletét metszetben mutatja. A mótor gerjesztő része egy (2) öntöttvasvagy öntöttaczél-állványból, (3) lemezes magból, hasítékokban elhelyezett (4) tekercsből és alkalmas (5) földlemezekből áll; mindezen részek bármely alkalmas módon lehetnek szerkesztve. Az armatúra rész a forgó rész, mely a (6) tárcsából és a lemezes (7) magból áll. Ezen mag hosszirányú (8) hasítékokkal bír, melyekben (9) vezetőrudak vannak elhelyezve. Ezen rudak czélszerűen a mag végein kiállnak és megfelelően vannak szigetelve. A (10) ellenállás-gyűrűk sugárirányú vagy közel sugárirányú (11) karok által a (9) vezetőrudak megfelelő végeihez vannak kap-