18153. lajstromszámú szabadalom • Gázizzólámpa folyós szénhydrogének égetésére

letesen a gőzkiömlő nyílást, hanem csak annyira, hogy a (11) alapnjál gyönge láng keletkezzék, melyet az által oltunk el tel-; jesen, hogy az olajnak az elpárologtató csőbe való beáramlását megakadályozzuk. Oly czélból, hogy a gőzfejlesztő lángot akkor is föntarthassuk, a mikor a keverő csőben a nyomás megkisebbedik, nagyobb gőzmennyisóget kell a (22) nyílások felé terelni, mely czélból egy automatikus (26) szelepet használok. Ez a szelep közvetlenül a (12) keverő cső fölső végén, a (16) cső fölött van alkalmazva és egy egyszerű, vékony fémkorongból áll, melynek átmérője valamivel kisebb, mint a keverő cső fölső részének átmérője, úgy hogy ha a szelep a teljesen kihúzott alsó állásában van (lásd az 1. ábrát), a levegő és gőz keverékének egy csekély része a szelep kerülete mellett lévő hézagon át elszállhat, míg a nagyobb része a (16) csövön a külső es belső cső között lévő közbe áramlik. A szelepnek egy (27) hüvelye van, mely a (16) csőre szerelt (28) rúdon van vezetve. Ha a keverő esőben a nyomás növekedik, a szelep fölemelkedik ós a gőz és levegő keveréke a lángzó fejbe juthat, ha ellenben a nyomás kisebbedik, a szelep saját súlyának hatása alatt lesülyed és több keveréket szorít a (22) nyílásokba. Az 5. ábrán látható szerkezetnél a keverő cső és a lángzó fej között egy (27) hüvely van alkalmazva. Ez a hüvely fölső végén el van zárva, alsó végén ellenben nyitva van, úgy hogy a keverék a (12) belső csőből a (27) hüvelybe jut, ebben lefelé áramlik és a hüvely alsó nyílásán át a (13) külső csőbe jut. Az elpárologtató lánghoz gázt vezető nyílások a (27) hüvely alsó nyílása alatt fekszenek, tehát a levegő éts gőzkeverék egy része a (22) nyílásokon mindig elég nagy nyomás alatt áramlik ki. Hogy azonban a lángzó fejbe jutó levegő- és gőzkeverék mennyiségét szabályozhassuk, egy (26) szelepgyűrj van alkalmazva. Ez a szelepgyűrű a (11) alapra fekszik és egy lefelé nyúló (29) szárral van ellátva, mely az alap karimájára szerelt (30) vezetékben van vezetve. Ha a szárt emeljük, a (27) hüvely és a (13) cső között lévő átömlési keresztmetszetet többé-kevésbé kisebbíthetjük, tehát a lángzó fejnél keletkező lángot is kisebbíthetjük és a gőz tetemes részét vezethetjük az elpárologtató lánghoz. Ennél a szerkezetnél a (29) légbevezető csövek a lángzón, a hüvelyen és a keverő csövön nyúlnak át. A 8. ábrán látható szerkezet lényegében véve ugyanaz, a mi az 1. ábrán látható szerkezet, avvjal a kivétellel, hogy automatikus szelep helyett egy mechanikus úton működtetett szelepet használok a gőznek az elpárologtató láng táplálására szolgáló nyílásokhoz való vezetésére. Ennél a szerkezetnél a (12) keverő cső fölső része (31) furatokkal van ellátva, melyeken a gőz a (22) nyílásokhoz vezető térbe áramolhatik és a (12) cső fölött egy (32) korong van alkalmazva, melynek oly átmérőjű központi nyílása van, a mily átmérője van a (12) csőnek. A (33) rúd fölső végén egy (34) korong van megerősítve, mely a (32) korong alatt foglal helyet és akkor, mikor a (32) korong felé közelíttetik, a gőz kiáramló nyílását elzárja. A (34) korongnak egy szűk (35) furata van, melyen át ekkor kevés gőz juthat a lángzóhoz. A (33) rúd kézzel működtethető vagy alsó végével a (36) kézikerékre támaszkodik, mely az (5) tűszelep működtetésére szolgál, úgy hogy ha ezt a tűszelepet elzárjuk, a lángzóba áramló .gőz és levegőkeverék mennyiségét is kisebbítsük. A 11. ábrán a (18) ernyő, mely az előbbi kiviteli módozatoknál a lámpagömböt tartotta, el van hagyva és a lámpagömb egy (37) alapra van állítva, mely közvetlenül a lángzó csövön van megerősítve, ép úgy el van hagyva a mozgó szelep, mely a gőz- és levegőkeverék lefelé terelésére szolgál és egy mozdulatlan (38) gázterelővel van helyettesítve, mely meggátolja, hogy a keverék elszállhasson. Eme berendezés azt idézi elő, hogy akkor, mikor a keverő csőben a nyomás megkisebbedik, a gőz és levegő keverékének te-