18150. lajstromszámú szabadalom • Vezetékkapcsoló szerkezet villamos vonatok számára

lasztjuk, hogy a (9) njyelvek még a kocsi legnagyobb himbálásával is lefelél szabadon mozoghatnak. Minthogy a nyelvek azon­kívül nyomás alatt súrlódnak egymáson, inely nyomás a nyelvek megfelelő ala­kításánál a kocsik erős himbálásánál sem szűnik meg teljesen, mindenkor jó kon­taktust is érünk el és pedig annál jobbat, mennél közelebb fekszik a nyelvek súly­pontja a kontaktusfölülethez. Hogy a nyelvek közötti kontaktust a súlypont kedvezőtlen fekvésénél is bizto­sítsuk, a nyelveket még rúgós vagy mág­neses erők által is szoríthatjuk egymáshoz. Az 5—7. ábrák oly elrendezést mutat­nak, melynél az áramszedő nyelvek rugó­erő által szoríttatnak egymáshoz. A (20) illetve (21) kontaktusnyelvek a (22) illetve (23) tengelyek körül forgat­hatóan vannak ágyazva és a (24) illetve (25) lemezrúgók által középhelyzetükben tartatnak meg (5. ábra). A 6. ábrában a nyelvek kapcsolt állás­ban vannak ábrázolva; a mint ezen ábrá­ból látható, itt az egyik rúgó lefelé, a má­sik pedig fölfelé hajlíttatik, mikor is a rúgónyomás még a 6. ábrában föltüntetett (26) illetve (27) segédrúgók által fokoz­tatik. Az itt bemutatott foganatosítási alak mindegyik oldalán egy-egy nyelv van elren­dezve, természetes azonban, hogy e helyett többet is alkalmazhatunk. Ha kapcsoló részek egymásra szorítására mágneses erőt használunk föl, akkor ezen czélra a vasból készült nyelveket megfe­lelő elrendezésben magával a főárammal vagy valamely mellékárammal gerjeszt­hetjük. A 8. és 9. ábrákban úgy az imént említ­tetteknek megfelelően elrendezett kapcsoló szerkezet van példaképen bemutatva. A nyelvek itt két (30 31) illetve (32 33) sor­ban a (36) illetve (37) tekercselésekkel (itt főáramú tekercselésekkel) ellátott (34) illetve (35) tengelyeken vannak elrendezve. A nyelvek lengését a (38 és 39) ütközők határolják, melyekbe a nyelvekkel össze­kötött (40 és 41) emeltyűk ütköznek. A (42) illetve (43) kikapcsoló emeltyű segé­lyével a (36 37) csévék egyikét, mint az a 9. ábra baloldalán látható, rövidre zár­juk (mellékkapcsolású tekercselésnél ezen csévék egyikét kikapcsoljuk), a mi azért szükséges, mert a két csévének szükség­szerűen egyértelmű tekercseléséalél azok­nak egyidejű gerjesztésekor az indukált áramok egymást megsemmisítenék. Az il­lető tekercselés kikapcsolása önműködően is történhetik, pl. az egyik emelkedő kap­csolási rész mozgása vagy pedig az ismert kocsikapcsoló szerkezetek rézsútosan állí­tott biztonsági horogja által. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vezetékkapcsoló szerkezet villamos vo­natok számára, jellemezve az által, hogy a két kapcsolási rész a kocsivégeken, a kocsira harántirányú tengelyeken for­gathatóan elrendezett és önsúlyuk, rúgó­erő vagy mágneses vonzás hatása alatt egymáson súrlódó kontaktusnyelvekből áll. 2. Az 1. alatt igényelt kapcsolási szerke­zet egy foganatosítási alakja, jelle­mezve az által, hogy a kontaktusnyel­vek végükön ékalakúan vannak kiké-i pezve. ! 3. Az 1. alatt igényelt kapcsoló szerkezet­nek egy foganatosítási alakja, jelle­mezve az által, hogy a mágnesezhető anyagból készült kontaktusnyelv-soroza­tok a főáram vagy valamely mellék­áram által körüláramoltatnak, a mikor is az egyik sorozat mindig a másik mág­neses áramkörének záró részét képezi. ('-i rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTARSASAC NYOMDÁJA Pl) DAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom