18146. lajstromszámú szabadalom • Sövényolló

Megjelent 1000. évi május hó 18-áu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18146. szám. X/g OSZTÁLY. Sövény-olló. JUBITSCH JÁNOS KEBTÉSZ ÉS OHRFANDL ANTAL MAGÁNZÓ KLAGENFUBTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 11-ike A jelen találmány tárgyát oly sövényolló képezi, mellyel minden erőmegfeszítés nélkül nagy munkaképességet és kifogástalan metszésfölületeket érhetünk el. Ezen czél elérésére az ollót öt pengéből alkotjuk, melyek közül a fölső ollófélhez tartozó két penge mindegyike kétélű, míg az alsó ollófélhez tartozó három penge közül a középső szintén kétélű, a két külső penge azonban csak egy, a belső oldalon alkalmazott éllel van ellátva. A találmány tárgyát képező olló a mellékeit rajzban egy példaképem alakjában van bemutatva. Az 1. ábra az olló fölülnézete. A 2. ábra oldalnézet. A 3. ábra nagyobb léptékű keresztmetszet. A mint látható, az olló öt pengéből áll, melyek közül az (a b c) pengék az alsó, a (d e) pengék a fölső ollófelet képezik; az utóbbiak mindegyike két éllel bír, míg az alsó (a b c) pengék közül csak a középső kétélű, a két oldalpenge pedig csak belül bír éllel. Mind az öt penge homorúan van köszörűive és összetartásukra a szokásos (f) fejcsavar és (g) csavaranya szolgál. | A pengéknek ezen sajátos elrendezése | folytán az olló úgy széjjelnyittatásukkor, | valamint záratásukkor egyszerre négy penj gével (illetve éllel) nyír és a jelenleg használt ollók munkaképességét ekként jelentékenyen fölülmúlja; de az ollónak nagy kiterjedése folytán még kevésbé gyakorlottak is rendkívül' gyorsan kifogástalan metszésfölületeket képesek vele előállítani. A két ollófél viszonylagos elmozdúlásának határolása vagy az alsó pengék bal oldalára szögecselt vagy csavarolt peczkek vagy egy fölső ollófélen alkalmazott és az alsó ollófélnek egy hézagolásába benyúló nyúlvány segélyével történhetik. A pengék megakasztására szolgáló alkatrész a forgási ponthoz közel lehet elrendezve. A pengéknek görbe alakja folytán a nyírás vontatottá, tehát fokozatossá tétetik, míg az a jelenlegi ollóknál hirtelenebb és nagy erőkifejtés szükséglete mellett inkább lecsiptetés, mint nyírás. A forgási csapnak a rajzban bemutatott elrendezésnél a nyírás köralakban történik, míg ha a csap mélyebben van elrendezve, a nyírás egyenesben haladó.