18145. lajstromszámú szabadalom • Berendezés földalatti vezetékkel bíró elektromos vasutak számára

bői készült (E) tartó foglal helyet, melybe az (F) lengő kar van beágyazva. Az utóbbinak hosszabb része térdalakú görbítéssel bír s alsó végén a jól vezető szénből álló (f) lencsével van fölszerelve. Ezen hosszabb kart a kristályüvegből álló (f) cső képezi, melynek belsejében egy megolvasztható sodrony és talkkő, vagy más szigetelőpor van elhelyezve. A rövidebb kar végén a lágyvasból készült (G) henger foglal helyet, mely az (A) és (A') részek vonzása alkalmával az utóbbiaknak megfelelő bernélyítésébe nyomul, mint az a 2. ábrából (pontozott vonalak) látható. Ezen (F) emeltyűnek két forgáspontja, melyek az (E) tartónak megfelelő furataiba illeszkednek, szintén szénből vannak készítve. A (C) hüvelyben az alkalmasan meggörbített (H) vezetőlemez van elrendezve, melynek (h) csavarmenetekkel ellátott egyik vége a (C) hüvelynek megfelelő furatába illeszkedik. A (h) csavarmenetre az (I) ellencsavaranya illeszkedik, mely a (C) hüvely nek fenekéről rugalmas tömítéssel van elválasztva. A' (H) vezetőnek másik végén (.)) szénkoczka foglal helyet, melynek megfelelő kiinetszésébe (f) lencse beleillik. (C) hüvelynek feneke eg}' réteg gyantával vagy más hasonló (K) anyaggal van bevonva. A (C) hüvely és a két (A A') rész közösen eltávolítható egységes egészet képeznek. Az (A A') részekben több furat van kiképezve. azon csavarok befogadására, melyekkel az előbbiek az aszfaltbetonból épített (M) hengerbe ágyazott, antemagnetikus anyagból való (L) gyűrűhöz erősíttetnek. Ezen betonhenger a czementből készült (m) csövön nyugszik, mely oldalt (m') nyílással bír az (o) ágvezeték átbocsátására ; ez utóbbi a munkaáram vezetésére szolgáló (P) kábellel valamely könnyen megolvasztható izolálóanyagot tartalmazó (p) elágazási szekrény közvetítésével áll összeköttetésben. Az (o) ágvezeték másik vége az ebonitból vagy más szigetelő anyagból álló (Q) haranggal van ellátva s fölső végén (q q) hullámgyűrűkkel van ellátva, melyekbe, mint az az 1. és 2. ábrákból látható, a (C) hüvely alsó végén kiképezett (c) gyűrűbordák illeszkednek. (R) egy kettős karmantyú, mely az (o) vezetékágra van forrasztva és a (h) csavarra rácsavarolható. A harangszerű süveg üres részei vazelinnel vagy más konzisztens zsiradékkal vannak kitöltve. A kocsira erősített szán áll két (T T') vasrúdból, melyeknek egymással való párhuzamosan tartására a (t) kengyelek szolgálnak s az utóbbiakra az (U) elektromágneseket képező rézsodronytekercsek vannak szerelve. Az (U) elektromágnesek sodronyának egyik vége az említett (T T') rudak egyikéhez, (a 3. ábrán pl. a (T') rúdhoz, míg másik vége a (2 3) átkapcsolóknak sarkszorítóihoz van erősítve. A berendezés működési módjának megvilágítására legczélszerűbb a 3. ábra, hol az alkatrészek ugyanazon betűvel vannak jelölve, mint az 1. és 2. ábrákban. (N) és (S) az éjszaki és déli polaritást jelentik. A működés megértetése végett oly alkatrészek és szerkezetek is fognak említtetni, melyek a találmányhoz nem tartoznak és megkülönböztetés végett számokkal vannak jelölve. A kocsi a jelen találmány szerint (T T') szánnal van ellátva s ezen fölül még egy kis (1) akkumulátor-battériával is bír, pozitív pólusa a szánt alkotó rudak egyikével, míg negatív pólusa az átknpcsolónak egy külön (2) kontaktusával van összekötve, mely elrendezés közvetítésével lehetővé válik az, hogy az (1) battériát csak a járműnek elindítása alkalmával iktassuk be az (U) elektromágnesek áramkörébe, midőn a (2) kontaktust rövidzárásba hozzuk a (3) kontaktussal; ezen battériát az áramkörből ismét kikapcsoljuk, ha a járművet fékezni vagy megállítani kell, miközben (4) motorok generátorokká lesznek. Az akkumulátor-elemek száma annyira veendő, hogy a (T T') rudakon lévő elektromágnesek tekercselésében annyi ampéretekerület tartalmaztassék, hogy azok a