18143. lajstromszámú szabadalom • A burkolópapír és a zárócsík nyomtatására szolágló berendezéssel fölszerelt automatikus csomagológép

által képeztetik, méretei a csomag alakjának és nagyságának megfelelően változnak. A közepén egy (84) nyílása Van, melyet a (85) csapóajtó zár el. Ha a csapóajtó nyitva van, egy garatot képez, melynek koronája és oldalfalai a, (77) csövön meg vannak erősítve. A (43) (állvány egy kiugró (88) csapágyába a (89) tengely van ágyazva, melynek egy csigája és egy lapos, villás végű (91) rúgója van. A (85) csapóajtó kiálló (92) lé-cze egy horonnyal van fölszerelve, melyben a (91) rúgó villaágai csúsznak, a rúgó feszültsége a csapóajtó nyitását végzi. Mikor a (77) garatos cső lefelé mozog, a (92) rész a (90) csigába ütközik, mely a csapóajtóra nyomást gyakorol és azt oly módon zárja el, hogy a csapóajtó a cső falát képezze. Mikor a (77) garatos cső elmozdulása végpontjába elérkezett (6. ábra), a (75) dugattyú is elmozdulásának végpontjában van (mit a (47) keréken lévő hornyok exczentriczitása határoz meg) és a dugattyú tovább is ebben a helyzetben marad, ellenben a (77) cső fölfelé mozog. Abban a pillanatban, melyben a cső fölfelé mozgását megkezdi, a (85) csapóajtó kiálló (92) lécze a (90) csiga alól fölszabadul, a (91) rúgó feszültsége a csapóajtó nyitását idézi elő és így a csapóajtó ismét garatot fog képezni. A (75) dugattyú egy (93) rúdhoz van kapcsolva, mely a mozgását a (69) rúdétól teszi függővé, a dugattyú vezetésére a cső belső fölülete szolgál. Az alakozó, melyet egy négyszögletes cső képez, vízszintesen van a gép asztala alatt elhelyezve (5—9. ábra). Egyik végén egy (94) nyílással van ellátva, mely a (77) cső vége alatt foglal helyet, májsik végén pedig egy (95) kiadó nyílással, melyen át a kiadó dugattyú hat a csomagokra. A papirost mechanikus úton húzzuk be a kellő helyzetbe, a (94) nyílás és a (77) cső vége közé. Mikor a cso lefelé mozog, a papirost magával viszi az alakozó nyílásába., a vezeték két (96 97) lemeze közé. Ezt a vezetőt két derékszögű négyszögalakú (96 97) lemez képezi, melyek a (98 99) rudak által rögzíttetnek a kellő helyzetben. A rudak két (100 101) vezetékben vannak vezetve, mely vezetékek a gépállványra vannak szerelve, míg a rudak két vége a (102) szánnal van öszszekötve, mely a gépállvány (211 212) vezetékeiben van vezetve. A (102) szán mozgatására a föntebb említett (78) emelő szolgál, mely a (103) hajtórúd közvetítésével van a (102) száinnal összekötve. A (70) rúd lef elé mozgásánál és mielőtt elmozdulásának végpontjába elérkezett volna (lásd a 10. és 11. ábrát), a rajta lévő (104) ütköző segélyével a (106) tengelyre ékelt (105) kart magával viszi. Ekkor a jelzett tengely a (107 és 108) lemezeket mozgásnak indítja, ezek az alakozó fölső részén és a (42) asztalon alkalmazott két nyíláson az alakozcba hatolnak, a papirral találkoznak és azt a (77) cső oldalára szorítják. Mikor a (70) rúd fölemelkedik, a (109) rúgó a (107) és (108) lemezeket a kellő helyzetükbe viszik vissza. A mint a (77) első a végállásába érkezett (6. ábra), a négy (110 111 112 113) szárny (15., 16., 17. ábra) párosával egymásután 90°-os forgást végez, a mint a két mellső (110 és 111) szárny mozgásuknak felét megtette (16. ábra), a másik két (112 és 113) szárny is megkezdi a mozgását és a papirosra ráfeküdvén, azt a (77) csőre szorítja. A (77) cső a (75) dugattyú előtt emelkedik föl, tehát a csomagolandó anyag a (96 ós 97) lemezek és a (110 111 112 113) szárnyék közé lesz bezárva. A szárnyak mozgatására két függélyes (82 és 83) tengely szolgál. A 13. és 14. ábra két egymással kapcsolt (50 51) exezenterkorongot ábrázol, melyek a (114 és 115) csapágyakba ágyamelyek a (1143 és 115) csapágyakba ágyazott (82 és 83) tengelyre hatnak, annak következtében, hogy a tengelyek alsó végére két, a jelzett exezenterkorong (117) hornyaiba fogódzó (116) csiga van fölékelve, mely tengelyek két (119 120) ütközővel ellátott (118) korongokat viselnek. A jelzett korongok a fogasrudakkal