18141. lajstromszámú szabadalom • Briquettirozási eljárás és kemencze a hozzávaló anyagok hevítésére

nagyobb szilárdságot akarunk kölcsönözni, úgy azokat egy külön kemenczében még egyszer kiégetjük. Oly esetekben, midőn a kapott termékek alakja mellékes s azért az anyagoknak sajtolása fölösleges volna, a téglák anyagát kőszénporral elegyítvén, kokszoló kemenczékhez hasonló külön kemencaékben a keveréket előnyösen oly módon hevítjük ki, hogy ezen czélra azon gázokat használjuk föl, melyek bizonyos hőmérsékletnél a keverékben tartalmazott kőszénből illannak el. Ily módon különösen a vasérczek részecskéinek összekötése végett járhatunk el előnyösen, míg ellenben más érezek porainál a még forró állapotban lévő maszszát a föntebbiek szerint formákba sajtoljuk. Az említett hevítés az érez redukeziójának siettetését czélozza, a mennyiben érczmorzsának kőszénnel való hevítése alkalmával az utóbbiból oly gázok szabadulnak föl, melyek az éroczel érintkezvén, ezt redukálják. Ezen reakezió annál hatékonyabb, mennél magasabb a hőmérséklet; másrészről azonban a gázfejlődés a kőszénből a hőmérséklet emelkedésével mindig csökken s végre teljesen megszűnik, még pedig épen akkor, a midőn az legnagyobb hatását lenne képes kifejteni. Ha ellenben a hevítés az említett módon, külön kemenczékben desztillálásszerűen hajtatik végre, úgy az érczrészecskék a gázok redukáló hatásának állandóan alávettetnek, úgy hogy azok a kezelés egész tartama alatt megszakítás nélkül redukáltatnak. Hasonló anyagból álló keverékek által képezett tömegnek briquettirozása különböző módon hajtható végre, azon termék minősége szerint, melyeket az anyagoknak összeköttetése által előállítani akarunk. Szénbriquetteknek szénporból fűtési czélokra való előállítása a föntebbiekben máileírt módon történik. A mellékelt rajzlap ábrái a találmánybeli eljárás kivitelére szolgáló új kiképzésű kemenczét mutatnak be, mely akár kőből készült falazattal, akár vasbádogból készített köpennyel bírhat s különösen alkalmas a briquette-anyagoknak (kőszénpornak, vagy ennek más anyagokkal, mint érczekkel, homokkal stb.-vel való keverékének) hevítésére. Az X. ábra ezen kemenczének hosszmetszete, külső köpeny nélkül, míg a 2. ábra keresztmetszete. Ezen kemencze áll egy merőleges hengerből, melynek belsejében csavarszerű vonalban vízszintes (B) lapok vannak elrendezve, melyeknek mindenike egy negyed körlap alakjával bír és oly módon vannak elhelyezve, hogy a fölül fekvő lapnak fekvetülete a legközelebbi alsó lapnak körülbelül háromnegyed részét szabadon hagy\ja. A henger tengelyét a függélyes és forgatható (C) rúd képezi, mely a megfelelő (B B) lapok fölső fölülete fölött csúszó (b b) fésűkkel van fölszerelve. A kezelendő anyagot (A) töltőcsövön át adagoljuk be, mely a legfölső (B) lapra hull, honnan a megfelelő (b) fésű által a legközelebbi alsó (B) lapra, innen szintén a mozgó (b) fésű vagy gereblye által a harmadik (B) lapra és így tovább szállíttatik, mindaddig, míg csak a legalsó (B) lapról (D) kibocsátó csőhöz vezettetik, honnan az anyag a sajtoló formákba helyeztetik. A mozgásban lévő anyagnak szükséges hevítése kétféle módon történhetik, úgy mint a köpenyfölület melegítése által, vagy pedig a kezelt anyagoknak forró gázokkal való közvetetten érintkezése által, hol ezen gázok, (generátorgáz, vízgáz stb.) (E) csövön (1. ábra) vezetgetnek be. A gázok szívása (F) csövön keresztül hajtatik végre. Ha ezen kemenczében összezúzott vasérczet szénporral, mint kötőanyaggal kezelünk, úgy a hevítés alkalmával egyszersmind az érez redukálása is történik. Ezen hevítést vagy a kemenczébe bevezetett generátorgáz, vízgáz stb. által hajtjuk végre, vagy pedig az érczrészecskék között kötőanyag gyanánt szereplő kőszénporból fejlődő gázok által. Kőszénbriquettek előállítása alkalmával a hevítés szintén azon gázok melege által