18121. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektromos regulátor

- 4 -ívhosszaknak az ezen szinusával való osztá­sából nyert hányadosokkal, azaz j W3 0: K 0 = arc. W3 0 : r sin arc. W3 0 I \V3 Wl :Kt — arc. W3 W1: r sin. arc. W3 W1 W3 W2: K2 = arc. W3 W2: r sin arc. W3 W2 W3 W4: K4=arc. W3 W4: r sin. arc. W3 W4 W3 W : K5 = arc. \V3 W : r sin. arc. W3 W, a miből következik, hogy KO = sin. arc. W3 W X egy állandóval KI = sin. arc. W3 \V1 x egy állandóval K2 = sin. arc. W3 W2 X egy állandóval K4 = sin. arc. W3 W4 X egy állandóval K5 = sin. arc. W3 W X egy állandóval, vagy grafikusan kifejezve, ha egy meghatá­rozott sugárral egy ívet irunk le (5. ábra) és a (W3) ponttól balra az ezen sugárnak megfelelő értékeket (W3 W2 W3 Wl) és jobbra a (W3 W4 W3 W) értékeket föl­visszük és az útvégpontokról (MO Ml M2 M4 M) merőlegeseket húzunk, akkor MO = KO Ml = KI M2: K2 M4 = K4 M = K lesz. Tegyük föl, hogy az 5. ábra 0 Wl W2 stb. pontjaiban egy súly működik, akkor a (p) pontra ható nyomatékok egyenlők lesz­nek a (KI K2 K3 K4 K5...) értékekkel, úgy hogy a vasmag föl- és lehaladásával egy megterhelt kart kényszermozgásulag akképen kötünk össze, hogy ezen kar a mag föl- és lehaladásának megfelelően föl-alá leng és a mag egy meghatározott helyzeté­nél legmagasabb pontját éri el, akkor az ezen kar által a mag minden helyzetében kifejtett forgatónyomatékok a kívánt kom­penzáczió-erőkkel egyenlők lesznek, mi által be van bizonyítva, hogy a leírt kompenzá­cziós készülék a magot akképen befolyásolja, hogy a tekercs egy meghatározott ampére­tekerület számánál, a vasmagra ható erők < a vasmag minden helyzetében egyensúlyban vannak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy önműködő feszültség-szabályozónál, melynél az ellenállás be- és kikapcsolása egy szolenoiddal befolyásolt vasmaggal történik, melynek alsó része egy szige­telt, átlyukasztott vastárcsákból képezett kontaktusedény higanytartalmába merül azon czélból, hogy a tekercs állandó ampéretekerület számánál, illetve állandó feszültségénél a vasmagra működő erők, a vasmag minden helyzetében egyen­súlyban tartassanak, azon elrendezés, hogy a vasmag egy megterhelt emeltyű­kart tartó tengellyel akképen van kény­szermozgásulag összekötve, hogy a mag­egyenes irányú mozgása a mag változó megterhelését, illetve tehermentesítését hozza létre. 2. Az 1. igénypontban jellemezett regulátor egy különleges kiviteli alakja, lényegé­ben az által jellemezve, hogy a szolenoid­mag fogazott vége egy fogaskerékbe kapaszkodik, mely kerék a súllyal terhelt emeltyűt tartó tengelyre van fölékelve, a midőn a működő emeltyűkar hossza a súly állíthatósága által, valamint a ter­helt kar hajlásának nyugvó tengelynél való állíthatósága által változtatható. 3. Az 1. igénypontban jellemzett fesziiltség­regulátornál egy fékező készülék elren­dezése, mely lényegében egy a kontaktus­edény alatt elhelyezett és utóbbitól egy a vasmagot körülvevő tömítőgyűrű által elválasztott edényből áll, mely a fölötte lévő higanyedénnyel egy csavar segélyé­vel tetszészerint fojtható nyílás útján áll kapcsolatban, úgy hogy a higany nem­csak kontaktust adó eszköz, hanem ka­tarak tfolyadék gyanánt is szolgál. ;2 rajzlap melléklettel.) PACLA8 RÉSZVÉNY TÁR8A8AG NYOMDÁJA BUDAPEST

Next

/
Oldalképek
Tartalom