18109. lajstromszámú szabadalom • Önműködően ható jelző és fékező berendezés vasúti vonatok számára

3 — kötve, mely az (f2) gőzsípot működtető (g2) • emeltyűre külső végével gyakorol hatást, j Az (e2) rúd az önműködő jelzőberendezés­től függetlenül kézzel is meghúzható és ez az által lehetséges, hogy a (b2) rúd, mely természetesen az (e2) rúdnak meghúzása alkalmával a (d2) emeltyű által szintén mozgásba hozatik, alsó végén egy hasíték­kal van ellátva, mely a (zl) peczek fölé tolható. A (c2) húzórudacska a (wl yl) könyök­emeltyűt a (h2) emeltyűvel köti össze, mely az (i2) csap kulcsát oly módon működteti, hogy a csap a légfékek működtetésére szol­gáló beszívott vagy nyomott levegő áthato­lását lehetővé teszi. Úgy a (vl) összekötőrúd, valamint a gőz­sípot uraló (e2) rúd (k2), illetve (c2) spirál­rúgók által lesznek önműködően nyugalmi helyzetükbe visszahozva. A föntiekben leírt mechanizmus hatás­módja a következő. Kézzel vagy valamely központból működtetett rudazat segélyével oly módon lesz a (h) emeltyű a jelzőkészü­lék működtetése czéljából beállítva, hogy az (a) kengyel legmagasabb helyzetébe jut, miközben egyik vége (ml) ütközőhöz ér. Ha már most jön azon vonat, a melynek jel adandó, és a mely esetleg meg is állítandó, akkor a mozdonyon lévő (w) korong végig fut az (a) kengyel íves fölső fölűletén és e mellett bizonyos mértékig föl lesz emelve, a mi az (a) kengyel legmagasabb pontjának felel meg. Egyidejűleg a (gl, el és z) ösz­szekötő részek által a kétkarú (al cl) emel­tyű (s) csapja körül oly módon forgattatik el. hogy az (10) csappantyú szabaddá válik, a mely utóbbi a (cl) emeltyűkar (kl) orra által addig tartatik meg, a míg a (w) ko­rong az (a) kengyelre föl uem fut. Az (10) csappantyú kiváltásának következménye a (ql, rl, sl, vl, wl, yl) részeknek a (4) nyi­lak iránya szerinti mozgása a (k2) rúgó és (uO) súlyemeltyű hatása következtében. A (4) nyilak iránya szerint ily módon forga­tott (wl yl) könyökemeltyű a (b2) rudat az (5) nyíl irányában lefelé húzza és ezzel együtt a (d2) emeltyű közvetítésével az (e2) rudat is ugyanily irányban, a mi által az (f'2) gőzsíp az (y2) emeltyű segélyével mű­ködésbe hozatik és az (12) rúgó meg lesz feszítve. A (wl yl) emeltyűnek a (4) nyíl iránya szerinti forgásánál az (i2) csapok (h2) emeltyűi a (6) nyíl irányában lesznek elforgatva és ez által egy addig elzárt utat nyitnak meg a komprimált vagy szívott le­vegő számára, a mely művelet tudvalevő­leg úgy nyomás, valamint a vákuummal működő légfék működtetésére elegendő. A gőzsíp megszólalása és a fékező alkat­részeknek a kerekekhez való szorulása a mozdonynál, valamint a kocsiknál addig fog tartani, a míg a vonatvezető a (wl yl) kö­nyökemeltyűt a (4) nyíllal ellentétes irány­ban vissza nem forgatja, a mi mellett a (k2) spirálrúgó megfeszíttetik és az (10) csap­pantyú ismét a (cl) emeltyű (kl) orra mögé becsappan, tehát a berendezés ismét műkö­désképes. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködően ható jelző- és fékezőbe­rendezés vasúti vonatok számára, az ál­tal jellemezve, hogy egy, a vágány két sínszála között közvetlenül, vagy hosszú rudazat által távolból föl- és lefelé moz­gatható (e) kengyelt fölemelt helyzetben egy, rúgó vagy súly nyomása alatt reá fölfutó, a mozdony alatt lengően ágya­zott (w) korongot fölfelé szorít és ez által a mozdonyon alkalmazott, állan­dóan feszes emeltyű- és összekötőrúd­rendszert, kivált a mi által a gőzsíp megszólal és a fékek működésbe jönnek. 2. Az 1. igénypont alatti berendezésnek egy kiviteli alakja, jellemezve az (a) kengyelt parallelogrammszerűen alátá­masztó vagy hordó (b és bl) emeltyűk és (h) emeltyű által, mely vagy kézzel, vagy hosszú rudazat közvetítésével tá­volból mozgattatik, jellemezve továbbá a (bl) emeltyűvel szilárdan kapcsolt (d) tengely által, mely egy reá szilárdan ékelt (k) szektor (m és ml) ütközőivel megadott határok között forog, továbbá két, fölső kengyel-alakú végeikkel az egyik keréktengelyt (pl. az (n) tengelyt) közvetve vagy egy kétrészű (p) hüvely közvetítésével körülfogó, magukban a for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom