18102. lajstromszámú szabadalom • Sínkötés közúti vasúti sinek számára

Megjelent 1900. évi májn» hó 17-én. MAGY. í í KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18102. szám. V/K- OSZTÁLY. Sínkötés közúti vasúti sinek számára. WITKOWITZER BERGBAU- & EISENHÜTTEN-GEWERKSCHAFT CZÉG WITKOVITZBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 29 ikp. A közvetlenül kavicságyazaton fölfekvő síntalppal bíró közúti vasúti síneknél szo­kásos hevederkötések azon hátránnyal bír­nak, hogy a hevederek a használatba vétel után rövid idő múlva meglazulnak és hogy, a sínvégek a kocsikeréknek egyik sínről a másikra való átugrásánál egymástól függet­lenül siilyedhetnek. Ezen hátrány a jelen találmány tárgyát képező sínkötésnél egy külön, a kerekek ütéseit fölfogó sín alkalmazása által hárít­tatik el, mely utóbbi a sínvégeket alátá­masztó talplemezzel van ellátva és mely akként van alakítva, hogy az összekötő csa­varok meghúzásával a sínvégeknek a heve­derekkel és a fölfogó sínnel való szilárd ós biztos merevítését érjük el. A jelen találmány tárgyát képező sínkö­tés a mellékelt rajzban három foganatosí­tási alakjában van bemutatva. Az 1. illetve a 2. és 3. ábra a sínkötés egyik alakjának harántmetszete, illetve oldal­nézete és fölülnézete. A 4. ábra egy módosított foganatosítási alak harántmetszete. Az 5. illetve 6. és 7. ábra egy további foganatosítási alaknak harántmetszete, il­letve oldalnézete és fölülnézete. (a) a sín, (b) a heveder, (c) a kerekek ütéseit fölfogó L alakú sín, melynek (d) talplemeze a vonalsín talpainak alátámasz­tására szolgál. A (c) fölfogó sín törzse kissé a vonalsín fölé hajlik és (e) feje, melynek fölső lapja egy szinben van a vonalsín fölső lapjával, a vonalsín fejeinek (f) hornyába nyúl. A (c) sín (e) fejének alsó része rézsú­tosan van alakítva, úgy hogy a sínfej a (c) sínt a hevederekkel és a futó sinek végei­vel összekötő (g) csavarok meghúzásánál a (b) hevedernek megfelelően alakított rézsú­tos fölső lapjához szorul és egyrészt a he­vedereknek a sínekhez, másrészt a síntalpak­nak a (d) talplemezhez való erős hozzászo­rítását okozza. A kötés nem lazulhat meg a kerekeknek a sínvégeken való átugrásánál, mert a talplemezzel ellátott (c) sín a kerék­nyomást közvetlenül az útburkolat ágyaza­tára viszi át. A sínkötésnél használt alkat­részek nem tolódhatnak el a vágánytengely irányában, mert a (c) sín (d) talplemezei a keréknyomást mindig átviszik az út ágya­zatára. A (c) sín álló szárának feje a vonal­sín középvonala felé hajlik, ugy hogy a keréknyomásnak oly komponense keletkezik, mely a (c) sín rézsútos szárát befelé nyomja, miáltal a hevederek érintkezési fölületeik­nél erősen hozzásimulnak a sínekhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom