18078. lajstromszámú szabadalom • Kemencze elektrokémiai és elektrothermikus olvasztás kivitelére és főleg kalcziumkarbid előállítására

Megjelent 1ÍÍOO. évi május lió 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18078. szám. VI I/i. OSZTÁLY. Kemencze elektrochemiai és elektrothermikus olvasztás kivitelére és főleg caleiumcarbid előállítására GBAUER EMIL GYÁRIGAZGATÓ ÉS VEGYÉSZ NECKAR/M LAUFFENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 24-ike. A szóban lévő találmány tárgya egy berendezés elektrokémiai és elektrothermikus olvasztó műveletek kivitelére, főleg pedig karbidok előállítására. Már eddig is ismeretesek oly berendezések, melyeknél a földolgozandó anyagot üreges elektródákon vezetjük be, ismeretesek továbbá berendezések, melyeknél a földolgozandó anyagot mozgó elektródák távolítják el az áram útjából. A találmány újdonsága és lényege eme kétféle ismeretes berendezés egyesítésében, továbbá abban áll, hogy a két elektróda egymással szemben el van tolva. A berendezésnél a mozgó elektróda az exczentrikus mozgáson kívül még saját tengelye körül is foroghat, úgy hogy az üzem tökéletesen folytonossá váljék. A földolgozandó nyers anyag vagy ameg-? munkálandó tárgy és az előállítandó termék minőségének megfelelően 1. a kezelés időtartama; 2. (főleg kémiai folyamatoknál) a keze-* lendő anyag mennyisége; 3. a sebesség, mellyel az illető anyagot vagy tárgyat az áramkörbe be, illetve abból kikapcsoljuk; 4. az anyag térbeli eloszlása és az elektródák között való elhelyezkedése teljesen pontosan megszabható. Következik ebből, hogy módunkban áll a föntebbi tényezőktől részben függő hasznos elektromos ellenállást ugyancsak bizonyos határok között tartani és így az áramfogyasztás ingadozását és az ebből származó áramveszteségeket elkerülni, vagy legalább is tetemesen csökkenteni. A szóban lévő találmány lényege a következőkben ismertethető: A földolgozandó anyagot — pl. kalcziumkarbid előállításánál a mész- és szénkeveréket — az üreges, alul egy kiömlő nyílással ellátott fölső elektródán át az alsó elektródára, t. i. a két elektróda között lévő térbe vezetjük és munkaközben a fölső elektródát az alsó elektródával szemben, vagy - - a minek a hatása ugyanaz — az alsó elektródát a fölső elektródával szemben vízszintes irányban — pl. körpályán — bizonyos, de egyenletes sebességgel forgatjuk és a fölső elektróda kiömlő nyílásán át folytonosan új anyagot vezetünk az alsó elektródára. Ennek következtében az anyagot folytonosan vezetjük be a két elektróda közé és ott oly rétegben rakjuk