18058. lajstromszámú szabadalom • Malom

— 227 -a mit az (1) állványban kiképezett (22) nyílások (1. ábra) lehetővé tesznek. A (20) emeltyűnek fölső szabad vége a legömbölyített (23) fölülettel (2. ábra) van ellátva, mely a (14) tengely külső végén megfelelően kiképezett (24) fejhez illesz­kedik. Ezen elrendezés következtében a (14) tengely a (21) súly hatása alatt foly­ton balra nyomatik és ennek következté­ben a (17) szárnyakat a (7) födél felé szorítja. Ha már most az őrlendő vagy fölaprí­tandó anyagot a (6) tölcsérbe töltjük és a tengelyt a szíjkorong közvetítésével for­gásba hozzuk, akkor a (17) szárnyak a (7) födéllel együttműködvén, az anyagot meg­őrlik illetőleg összezúzzák. Minthogy a (14) tengely a (21) súly behatása alatt balfelé nyomatik és ennek következtében a (16) agynak (18) toldata a (7) födél nyílásán átcsúszni iparkodik, a (17) szárnyak által előre menesztett anyag utána engedő nyo­mással a (7) födél belső fölületéhez nyo­matik. A rögzített (7) födél (8) bordáinak köz­vetítésével megakadályozza az őrlendő anya­got abban, hogy a födél belső fölülete mentén forgásba jöjjön. Ennek következté­ben az anyag részecskéi a csavar forga­tása közben a szárnyakon és egymás kö­zött súrlódván, megőröltetnek. A kellően fölaprított vagy őrlött anyag­részecskék a födél szűk nyílása és az agy­nak (18) toldata között fönmaradó résen át kinyomatnak. Belátható, hogy ha a (14) tengelyt jobbra toljuk, vagyis ha az agy meghosszabbításá­nak külső vége a (7) födélnek szűk nyí­lásából befelé mozog, akkor az említett ré­szek közötti gyűrűs rés szükségképen na­gyobbodik, úgy hogy az őrlött anyag gyor­sabban távozhat ki a malomból. A (21) súlynak elállításával a (17) szár­nyak által a (7) födélre gyakorlandó nyo­mást a szükséghez képest szabályozhatjuk. A malom bizonyos fokig önmagától állító­dik be a kellő állásba, tekintet nélkül arra, vájjon az anyagot a (6) tölcsérbe szabályosan adagoljuk-e be vagy sem. Ha nagy mennyiségű anyagot adagolunk a tölcsérbe, akkor a csavar egyszerűen a (7) födéltől jobbra fog eltolódni, úgyhogy ez által a kibocsátó rés nagyobbodni fog és ugyanazon nyomásnál nagyobb mennyi­ségű őrlött anyagot fog kibocsátani. A kibocsátó résnek természetesen más alakot is kölcsönözhetünk, fontos azonban, hogy annak nagyobbítása vagy kisebbítése a csavar elállításával egyidejűleg történ­jék; a kibocsátó nyílás szabályozása a csa var tengelyének vagy agyának hosszirányú eltolódása által közvetett módon is eszkö­zölhető. Megjegyzendő, hogy a jelen találmány tárgyát képező malom lágy anyag őrlésére is alkalmas, mely az eddigi malmokban csak laposra nyomatott. A leírt malomban azonban az ilyen anyagok is szemcsés da­rabokra apríttatnak, úgy hogy azok ezután az őrlött keményebb anyagokhoz fognak ha­sonlítani. Természetesen minden más ke­mény anyagot is fölapríthatunk, sőt lisztté őrölhetünk; a leírt malom továbbá hen­germalmokkal összeköttetésben is előnyö­sen alkalmazható. Ezen malomjáratot ugyanazon czélokra alkalmazhatjuk, mint a hengerjáratokat, csakhogy a jelen találmány szerint kisebb és következésképen sokkal olcsóbb géppel ugyanazon munkateljesítményt érhetjük el, mint egy sokkal nagyobb méretű henger­malommal. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Malom, jellemezve egy az őrlő csavart hordó, hosszirányban akként eltolható (14) tengely által, hogy a csavarszár­nyak és a kibocsátó nyílás között lévő anyag a tengelyt egy beállítható el­lenálló közeg ellenében utánaengedően hátrafelé nyomhatja. 2. Az 1. alatt igényelt malomnak egy fo­ganatosítási alakja, jellemezve a (17) csavarszárnyakat hordó agy által, mely egy kúposán szűkűlő kamrában akként forog, hogy a csavar által szállított anyag az agy és a (7) ellenálló födél kisebb átmérőjű nyílása között megma­radó résen át kinyomatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom