17954. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti jármű kapcsolószerkezet
3 -(Q) e gy ellentállást képez, melyhez a (C) kapcsolófognak az (r) rúgópár alakja szerint idomított nyúlványai akkor, midőn a (C) kapcsolófog az (A) kapcsoló fejből teljesen kilépett, hozzá támaszkodnak és ez által a (C) kapcsolófog tovább forgását megakadályozzák. A (C) kapcsolófoggal összekötött (r) rúgópár, az (m) rúgós rúd és a (k ki) szögemeltyű (melyből a 2. idomban csak a (ki) kailátható) működése és czélja ugyanaz, mint az 1., 4. és" 6. ábrán látható hasonló jelzésű részeké, vagyis az (r) rúgópár és az (m) rúgós rúd arra szolgál, hogy a kapcsolófog a kikapcsoláshoz szükséges visszahúzott állásban mindaddig visszatartassék. míg a két szemközt álló kapcsolófej kapcsolófogainak szétválása tényleg be nem következett; a (k ki) szögemeltyű pedig arra szolgál, hogy a (C) kapcsolófog a kapcsolóállásban tartassék. A 3., 5. és 7. ábrában a (D) illetve (Dl) kapcsolófogat a (III Illa) tengely körül forogható (Da) kétkarú emeltyű egyik vége képezi, míg ugyanezen kétkarú emeltyű másik végére (Dy) nál az (E) zsineg, illetve rúd van megerősítve. Az összekapcsolás kezdetén az egymással szemben fekvő kapcsolófejek (D) vagy (Dl) kapcsolófogai itt is előbb visszamennek és az összekapcsolódásnál az (s s) rúgók nyomása következtében a 3. és 5. ábrában kitüntetett állásba csappannak; mi mellett még megjegyzendő, hogy a (Dl) kapcsoló fog (Dz)-nél fogszerü kiugrásokkal bír, melyek bekapcsolt állásnál az (A) kapcsolófejhez támaszkodnak és ez által a nem szándékolt kikapcsolódást megakadályozzák. Ennek következtében a (Da) kétkarú emeltyűnek itt úgy az Összekapcsolásnál, mint a szétkapcsolásnál a (III) tengely körül végzett forgó mozgáson kívül a (Da) emeltyű hosszirányában eső mozgást is kell tennie, mely okból a (Da) kétkarú emeltyű a (Illa) tengelynél hosszirányú nyílással bír. Az (s) rúgó, összeköttetésben a (z z) hevederekkel, azon hatással bír, hogy a (Da) kétkarú emeltyű a 3. és 5. ábrában kitüntetett állásba vezettetik vissza ; vagyis, hogy a (Dl) kapcsolófognak fogszerű (Dz) kiugrásai az (A) kapcsolófej (Ax) csúcsa elé állanak. A szétkapcsolásnál az (E) zsineg vagy rúd meghúzásával a (Da) kétkarú emeltyűt annyira elforgatjuk, hogy a (D) vagy (Dl) kapcsolófog teljesen az (A) kapcsolófejbe lép és ezáltal a szemben álló kapceolófej kapcsolófoga szabaddá lesz és a kikapcsolás bekövetkezik. A (D) vagy (Dl) kapcsolófoggal összekötött (r) rúgópár és az (m) rúgósrúd itt is arra valók, hogy a (D Dl) kapcsolófogat a kikapcsolásig visszatartsák; a (k ki) szögemeltyü pedig itt is a (D Dl) kapcsolófogak állását biztosítja az összekapcsolt állásban. A 11. ábrán függélyes metszetben, a 12. ábrán pedig vízszintes metszetben az (A) kapcsolófej (Ax) csúcsának és az (m) rúgós rúdnak egy változata van ábrázolva, a mi abban áll, hogy az (m) rúgós rúd helyett itt egy az (A) kapcsolófej egész magasságára terjedő (M) ütköző lécz van, mely két (ml ml) rúgós rúddal és egy középső (m) zárórúddal bír, mely utóbbi az'(r) rúgópárral kapcsolatban ugyanazon szereppel bír, mint az előbb leírt (m) rúgós rúd. Általánosságban megjegyzendő: a) hogy a tömör vagy (n n) bordákkal bíró (B BI C és D Dl) kapcsolófogak mozgása a kikapcsolásnál mindig nagyobb, mint a bekapcsolásnál, hogy a kapcsolófogak az összekapcsolásnál az (r) rúgópár és az (m) rúgós rúd által véletlenül meg ne fogassanak ; b) hogy a kikapcsoláshoz elégséges, ha a szemközt álló két kapcsolófej csak egyikének kapcsolófoga húzatik vissza. Ez akkor is elérhető volna, ha a (b b) illetve (Da) kétkarú emeltyűk helyett (lásd az 1., 2. illetve 3. ábrát) egykarú emeltyűk alkalmaztatnának, vagyis ha ezen emeltyűknek (by) illetve (Dy) karja hiányzik. Ez esetben azonban az (E) zsinór vagy rúd a meglévő karral volna megfelelően összekötendő; c) hogy. az (r) rúgópár az (m) rúgós rúd, valamint a (k ki) szögőmeltyű esetleg el is maradhat, vagy csak különös esetekben alkalmazható vészben vagy egészben:
