17951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás másodrendű vezetőből álló elektromos izzótestek és elsőrendű vezetők közötti áramvezető összeköttetés létesítésére

M«•«•.{«'!<»nt IflOO. évi május lió 3-án. MAGY. ggb Klíí. SZABADALMI gj&S HIVATAL SZABADALMI LÉTRÁS 17951. szám. VII/)' OSZTÁLY. Eljárás másodrendű vezetőkből álló elektromos izzó testek és elsőrendű vezetők közötti áramvezető összeköttetés létesítésére. SIEMENS & HALSKE CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 16-ika A jelen találmány tárgyát eljárás képezi j áramvezető összeköttetés létesítésére elek- j tromos izzó lámpáknak első- és másodrendű 1 vezetői között. Ezen eljárás abban áll, hogy az izzó testnek a fémvezetékkel összekapcsolandó végeit többszörös izzítás által alkalmas metalloiddal ennek oxygénmentes vegyületével, vagy valamely nehezen olvasztható i fémmel, ennek ötvözetével vagy valamely oxygénmentes vegyületével bensőleg egyesítjük. Ez által az izzó test végei képlékenyekké válnak, úgy hogy valamely fémdrótot, csíkot-, csövet, vagy más ily fémalakzatot az izzó test végeibe beszoríthatjuk, a mikor is az az izzó test kihűlése után ez utóbbival szilárdan egyesül és ez által jó vezető összeköttetést létesít. Ezen eljárás számára már most a következő anyagok alkalmasak: Első sorban is a metalloidok közül a bór és a sziliczium, valamint ezeknek oxygénmentes, poralakú vegyületei pl. a nitridok és a karbidok; továbbá még a nehezen olvasztható fémek, pl. mangán, molybdan, chróm, titán, nikkel, a platinafémek, valamint ezeknek ötvözetei; ezután alkalmasak ezen eljárásra még az említett fémeknek a metalloidokkal való oxygénmentes, szilárd vegyületei, pl. azoknak szulfidjai, foszfidjai, nitridjai, karbidjai stb. föltéve, hogy az említett fémek és a metalloidok ilyen vegyületeket alkotnak. A jelen eljárás gyakorlati foganatosításánál a következő módon járunk el: Mindenek előtt a másodrendű vezető végeit i fölváltva durranó gázlángban vagy egyéb alkalmas hőforrásban fehér izzásig fölhevítjük és azután azt izzó állapotban az illető poralakú anyagba mártjuk, mely az izzó testre rátapad. Az izzó testnek ily módon az említett anyagok valamelyikével ellátott végét újból fehér izzásba hozzuk és megint bemártjuk a poralakú anyagba. Ezen műveletet körülbelül 4—5-ször, illetve annyiszor ismételjük, míg az illető hőforrás befolyása alatt a másodren lű vezető végei a reáolvasztott anyaggal együtt plasztikus masszát nem alkotnak, melybe azután az elsőrendű vezetőt gyönge nyomással beszorítjuk. Lehet azonban akkép is eljárni, hogy az illető anyagot vízzel, indifferens olajjal vagy szénhydrogénnel készült paszta alakjában az izzó test végeire rákenjük, ez • utóbbiakat eleinte bizonyos ideig kissé föl-