17916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ipari és laboratóriumi czélokra szolgáló erjesztési folyamatok foganatosítására

— 5 -összes részeinek hőmérséke lassankint 150—-160°-ra emelkedik a szerint, mint a mily erős gőznyomást alkalmazunk, ez által a szűrő tökéletesen megtisztíttatik, úgy hogy az utóbbi ezen tisztítás után komprimált levegőnek egyszerű szűrés által való csiramentessé tételére alkalmas. Hogy a nagy liőmérséknek egyenletes eloszlását a gyapotszűrő egész tömegében biztosítsuk, a szűrőn kis légáramot bocsáthatunk keresztül; az e czélra szükséges levegőt előzetesen az (5) kigyócsőben fölhevítjük. A levegő, melynek beáramlását a (6) csappal szabályozzuk, legelőször a kigyócsőben kering, azután az (1) gyapotszürőbe kerül, melyből a (7) csövön át kiáramolva, legalább is 150° C.-nyi hőmérsékkel kell bírnia, a miről a (8) hőmérő segélyével meggyőződhetünk. A munkaföltételeknek szigorú betartásával a gyapot teljes sterilizálását biztosítjuk. Mihelyt ezt elértük, a (6) csapot jobban megnyitjuk, mire a beáramló levegő a szokott módon a szitaként működő gyapot által sterilizáltatik. Mielőtt a levegőt az (I) szűrőbe vezetnők, azt egy durvább szűrőn áramoltatjuk keresztül, melyben az a benne foglalt csirák és porszemek legnagyobb részétől megszabadíttatik. Ennek az az előnye, hogy az a piszoknak az (1) szűrőben való összegyűlését megakadályozza, úgy hogy a gyapotot sokkal ritkábban kell kicserélnünk, mint különben. A (2) reczipiens segélyével a bevezetett levegőt állandóan hevíthetjük. A levegő hevítésére vagy csak egy igen kis gőzáramot használunk, melyet aztán az élesztő fölhevítésére is használunk föl a helyett, hogy a gőzt közvetlenül az élesztőanyagba vezetnők, a mi sok élesztősejt elpusztítását és a czefrének nem kivánt hígítását vonná maga után; vagy a légbevezetés egész tartama alatt a gőzt teljes áramban bocsátjuk be, hogy a szűrőhatáson kívül még az igen nagy hőmérsék hatását is elérjük, csakhogy ezen esetben a levegőnek hőmérsékét, mielőtt az a czefrébe jut, tetszőleges vízhűtés alkalmazásával csökkentenünk kell. A szűrőül szolgáló gyapotrétegeket az előzőkben leírt sterilizáló készüléknél igen könnyen cserélhetjük ki. A legalsó lyukasztott lemezből készült segédfenék (5. ábra), a szűrőgyapotnak alátétül szolgál, míg az ezen lemez fölött elrendezett vörös rézből készült lyukasztott lemezek az egyes gyapot • rétegeknek egyenletességét biztosítják. A rézlemezek legfölsője egy czentrálisan elrendezett lyukasztott csődarabbal van ellátva, melynek fölső vége a készülék födőjének belső falához szorul, mi által a gyapotra kis nyomás gyakoroltatik és abban légcsatornák nem képződhetnek. Ily módon tehát minden biztonsági rendszabályról gondoskodtunk, hogy a czefrének a levegő által való fertőzését megakadályozzuk. A (9) szűrő ugyanoly módon, mint a (2) sterilizáló készülék lapos vaskarimák segéí lyével van a faiba erősítve. A sterilizáló készüléknek ama foganatosítási alakja (2. ábra), mely sterilizált levegőnek a tiszta élesztő előállítására szolgáló kis laboratóriumi készülékekbe való bevezetésére szolgál, a készüléknek az előzőkben leírt foganatosítási alakjától csak kevésben különbözik. A különbség főképen abban áll, hogy a laboratóriumi czélokra szolgáló foganatosítási alaknál nem rendelkezünk feszült gőzzel, a sterilizálást itt gázlángokkal való hevítéssel kell foganatosítanunk, még pedig akként, hogy a (2) szűrőt a (10) Bunsenlángzókból kiinduló égési gázok hatásának vetjük alá, a mikor is a lángnak a szűrővel való érintkezése, illetve a gyapotnak eliiszkösödése teljesen ki van zárva. A láng legelőször is a levegő bevezetésére szolgáló kígyócsőnek alsó kanyarulataira hat, míg a fölszálló égési gázok a kigyócsőnek fölső, a beáramló hideg levegőt tartalmazó kanyarulatokkal jönnek érintkezésbe és nagy melegüket ezeknek adják át, úgy hogy ily módon a levegő rendszeresen hevíttetik; csak azután áramolnak a gázok a (11) nyílásokon keresztül, hogy a gyapotszűrő falait körüljárják és végre a huzamcsatornán át eltávozzanak. Ha tiszta élesztőt akarunk előállítani, akkor először a gyapotszűrőt az említett módon