17912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyának ipari hulladékokból való előállítására
Megjelent 1900. évi április hó 30-án. MAGY. | \ KIR. SZABADALMI HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 17912. szám. X/h. OSZTÁLY. Eljárás műtrágyának ipari hulladékokból való előállítására. WENCK ALBERT KERESKEDŐ MAGDEBURGBAN. II. Pótszabadalom a 15577. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1899 november hó 20-ika. A jelen eljárás a 15577. számú szabadalomban ismertetett és ipari hulladékokból, mint melassze-moslékból és városi hulladékokból száraz trágyapor előállítására szolgáló eljárás javítását czélozza. A törzsszabadalom szerint a magukban véve illékony nyers anyagok túlnyomókig marómész hozzáadásával alkalikusakká tétetnek. hogy a nitrifikáló baktériumokat tartósan fölvegyék. Némely esetben azonban bekövetkezik ama körülmény, hogy marómész hozzáadása által a marómész fölöslege először is az esetleg jelen lévő ammóniákvegyületeket fölbontja, úgy hogy a levegőben ammóniák távozik el és másodszor a jelen lévő vízben oldható foszforsavakat a Ca[H2 P04 ]2 + 2CaO = Ca3 (POJ2 -f 2H2 0 képlet szei'int trikalcziumfoszfáttá változtatik át, a mely foszforsavas vegyület,. mint ismeretes, a mezőgazdaságra nézve igen kevés értékkel bíró trágyát képvisel. Hogy az ammóniák nitrogénvegyületeinek minden nitrogénveszteségét elkerüljük, a jelen javított eljárás szerint a marómészalkalmazása helyett a nyersanyagot ásványi savakkal savanyítjuk. Ismeretes dolog, hogy az ásványi savak a nehezen oldható foszfátokra fölbontólag hatnak és hogy azok a könnyen illó nitrogén illetőleg ammoniákvegyületeket lekötik. Mihelyt az illető termény, például a melassze-moslék, fakáliák stb. a könnyen folyó állapotból konczentráltabbá vitetett át, az ásványi savat hozzáadjuk. Hogy azonban a nitrifikáló baktériumok későbbi hozzáadása számára a szükséges alapot nyerjük, és a preparátumot száraz állapotba hozzuk, még szénsavas meszet is adunk hozzá közönséges mészkő vagy krétapor ala kjában. A szénsavas mész leköti a fölösleges savat, a nitrifikáló baktériumok számára a kellő talajt megteremti és megakadályozza a nitrogénveszteségeket. Az eljárás egyes fázisai természetesen igen sokféle mechanikai úton vihetők ki. A kréta vagy mészkő őrlött állapotban más alkalmas készülékek segélyével keverhető a szükségesnek mutatkozó arányban a nyers termékhez, úgy hogy ez hosszas keverés után egy laza és száraz porrá változik át, miközben a fölösleges vizet részben a keletkező kalcziumszulfát illetőleg foszfát köti le. Esetleg czélszerű a preparátumot az utolsó hozzátapadó nedvességtől szárítókemenczében való szárítás által tökéletesen vízmentessé tenni. Egy különleges kiviteli módozat abban állana, hogy a sűrűvé tett tömeghez a kalczium-karbonát mellett vagy helyett kalcziumszulfátot illetőleg foszfátot adunk.
