17905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék állati hullák és hullarészek földolgozására
A folyadéknak a hengerből a tartányba való visszanyomására, bármely tetszésszerinti ily czélokra szokásos műszaki segédeszköz alkalmazható. Rendszerint a henger belsejébe egy esővezetéket vezetünk és gőzt vagy sűrített levegőt vagy gőz- és levegőkeveréket bocsátunk be; ezen folyamatot megfordítva is végezhetjük, a mennyiben a hevítésre szolgáló tartányból a túlnyomást lebocsátjuk. a mit esetleg egy szívókészülékkel (légszivattyú vagy hasonló) elősegíthetünk. Ezen berendezéseket most már a szerint, a mint a folyadékot a hengerből a tartányba vagy vissza akarjuk szorítani, működésbe hozzuk vagy megállítjuk. Ezen folyamat szükséglet szerint addig ismételtetik, míg az egész hullatömeg a kivánt hőmérsékletet fölvette. A folyadékot a hengerbe lehetőleg alulról fölfelé haladó irányban kell bevezetni, úgy hogy ezen eljárásnál a hullarészek kilúgozása létesül. A melegközvetítő gyanánt szolgáló folyadék visszavezetése és újbóli hevítése folytonosan is történhetik, pl. úgy, hogy a (H) csaphoz megfelelő állásban egy szivattyúval vagy ejektorral bíró vezeték van kapcsolva, mellyel a folyadék a hengerből a tartányba és az itt fölhevített folyadék az (R) és (RÍ) vezetéken át ismét a hengerbe visszavezettetik. Ha pl. a henger (H) csapjától a tartányhoz egy csövet vezetünk és ezen csővezetékbe egy szivattyút vagy ejektort kapcsolunk, akkor a folyadék a hengerből folytonosan kiszívható és a tartányba visszaszorítható, a midőn a tartányban uralkodó nyomás segélyével az ismételten fölhevített folyadékot az (R)(R1) csöveken, át folytonosan a hengerbe vezetjük. Ezen kilúgozó eljárás a sterilizálás és zsírtalanítás fokozott siettetése czéljából a gőzölő-eljárással tetszésszerinti módon kombinálható, a mennyiben a folyadék hevítése alatt vagy utána, vagy egyidejűleg a folyadékbevezetéssel a henger belsejébe direkt vagy indirekt gőzt vezetünk. A kilúgozó folyamat folytán levált és a hengerben a folyadék fölszinén úszó zsír lebocsátása oly módon történik, hogy a tartányból (1. vagy 3. ábra) addig nyomunk a hengerbe folyadékot, míg a henger egészen megtelik és a zsír a (H) csapig fölemelkedik, mire a zsír a csapon át egyszerűen eltávolítható. A zsír azonban az egész tömeggel 100u O hőmérsékleten túl legtöbbször körülbelül 140° C. hőmérsékletre van hevítve és mivel az utolsó zsírrészekkel együtt az alattuk lévő húslé részei is fölemelkednek, az elgőzölés által, mely a hevített vizes oldat kilépésénél keletkezik, emulzió képződne. Ezen emuisió megakadályozására az el vezetőcső a (H) csap mögött egy (h) hűtőkészüléken (pl. egy úgynevezett Liebig-féle hűtőn) vezettetik át, melyben a csekély mennyiségű zsir és oldat keveréke könnyen 100° C. hőmérséklet alá hűthető. Ha a zsír eltávolíttatott, akkor a folyadéknak melegközvetítő gyanánt alkalmazott részét a tartányba (1. vagy 3. ábra) ismét visszabocsátjuk. A folyadék ezen része néhány körfolyam után egy meghatározott töménységű húslét képez, azonban a további földolgozásnál a töménységi fok egy bizonyos maximumát fogja elérni. A hullaanyagnak a leírt folyamatra következő szárítása az összes forgó készülékeknél szokásos módon történik, a mennyiben a külső és belső hengerköpeny közötti szűk térbe (2. ábra), vagy a hengerköpeny és falazás közötti térbe (4. ábra) gőzt vezetünk és a szárítandó anyagból fejlődő gőzöket a hengerben fölfelé hajlított, tölcsérszerűen nyíló (K) csövön át elvezetjük, esetleg egy kondenzátorba vezetjük, mely egy légszivattyúval lehet összekötve. Ezáltal a hen-i gerben a szárítás vákuum által gyorsíttatik. A 4. ábrabeli készüléknél a henger és a falazás közötti térbe gőz helyett fűtőgázokat is vezethetünk vagy egy jól szabályozható tüzet tarthatunk fönn. A fűtőgőzt egy közönséges gőzkazánból vagy az 1. ábrában föltüntetett tartányból is vehetjük. Azonban az 1. ábrabeli tartányból elhasznált gőznek megfelelő vízmennyiséget folytonos vagy szakaszos víztáplálás által pótolni kell, hogy a meleget átvivő folyadék túlságos töménysége elkerültessék.
