17897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomfehér gyártására
Megjelent 1900. évi április lió 2H-én. MAGY. ggg KIR. SZABADALMI jg lfl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17897. szám. 1 v/í OSZTÁLY. Eljárás ólomfehér gyártására. DE LA FONTAINE GYULA ÁGOST IPAROS BRÜSSZELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 25-ike Az ólomfehér gyártására használt különböző eljárások közül 1. a hollandi eljárás azon alapszik, hogy a szükséges szénsavat istálló trágya vagy használt cserhéj erjesztése útján állítjuk elő; 2. a német eljárás melegkamrák használatán alapszik, melyekben fémólom eczetsavgőzök és a kokszkemenczétől szolgáltatott szénsaváram hatásának van kitéve (kamaraeljárás) ; 3. egy másik eljárás elektrolitikus bomlásokon és a 4. eljárás csapadékreakcziókon alapszik (például a régebbi franczia eljárás Thenard szerint). A hollandi eljárásnak valamennyi többi eljárással szemben az az előnye, hogy igen nagy födőképességgel bíró ólomfehéret ad. Ez tehát gazdaságosabb, mint a többi eljárás és a festők illetve mázolok még azért is előnyben részesítik, mert lenolajjal jobb emulziót ad. A hollandi eljárás szerint készült ólom fehér tulajdonságai onnét származnak, hogy az nem tiszta szénsavas ólomból, hanem szénsavas ólomnak és ólomhydrátnak alkalmas elegyéből áll, melyhez igen kevés eczetsavas ólom van elegyedve. A kémiai csapadékreakcziókon, valamint az elektrolitikus bomlásokon, úgy szintén a melegkamrákon alapuló eljárások nagyrészt tökéletlen termékeket adnak, és pedig azért, mert ezek nem tartalmaznak elegendő menynyiségben ólomhydratot, minélfogva ezen ólomfehérek kevésbé és ugyanazon súly mellett kisebb kereskedelmi értékkel bírnak. A hollandi eljárás és a melegkamrákon alapuló eljárások, melyek különben a legkielégítőbbek, azzal a hátránnyal bírnak, hogy sok időt és helyet vesznek igénybe, és nagy mennyiségű ólmot, úgyszólván lekötnek. A hollandi eljárásnál a kihozatal tetemesen a theoretikus mögött marad (125 kg. ólomfehér 100 kg. földolgozott ólomra). Azon körülmények alapos tanulmányozása, melyek mellett a fémólom a hollandi eljárásnál ólomfehérré átalakul, föltalálót olyan kémiai eljáráshoz vezette, mellyel ezen eljárás előnyeit az átalakulás igen gyors lefolyása mellett elérjük, azaz, a mely az óloinfehér olyan gyártását teszi lehetővé, melynél a szénsavas ólom és ólomhydrát tartalom matematikai pontossággal szabályozható. Az eljárás a következőkben áll: Föltaláló tengelye körül forgatható, öntvényből készült és anyag béléssel ellátott olyan fajta dobot alkalmaz, mely a «ripolinfestékek» előállításánál használatos. A tengelyük üregesek és a vízgőz, eczetsav a
