17896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koksz előállítására

— 2 — sere előnyösen a (B) kemenczét alkalmazzuk (1. ábra), melynek belsejében czélszerűen a tűzálló téglákból készült üreges (C) téglafalazat van elrendezve (3. ábra), mely falazatnak czélja a fujtató levegőt állandó hőmérsékleten megtartani és mely falazat az égő szén tömegével érintkező és azon keresztül hajtott fujtató levegő hőmérsékletével egyenlő hőfokon tartatik meg. A hevítő kemenczébe megfelelő mennyiségű széntöltés van helyezve. A fujtató levegőt az elektromosság, gőz vagy más alkalmas erőforrás segélyével működtetett (E) mótor által hajtott (D) fujtató szolgáltatja (1. ábra). Ezen levegő előnyösen először a (Dl) tartályba és ebből a (d) csövön át a hevítő kemenczébe vezettetik. Az égő szénen átáramlott levegőt, mely ezáltal oxygéntartalmának legnagyobb részétől megfosztatott, egyszerűség okáért desoxydált levegőnek fogjuk nevezni. Az üreges téglafalazatból a deszoxydált levegő először előnyösen az (F) tartályba vagy akkumulátorba és ebből alkalmas csövek segélyével a kokszoló i kemenczékbe a kokszolandó szén tömege fölé vezettetik. Amint a rajzokból látjuk, a fujtató levegő az (F) tartályból az (f) csövek segélyével vezettetik a kokszoló kemenczékhez, melyekbe viszont az (fl) ágcsöveken át vezettetik be (2. ábra). Miközben a deszoxydált levegőt befujtatjuk a kemenczében elrendezett szén fölé, a kemencze tetején levő huzamnyílást nyitva hagyjuk. A kemenczébe fujtatott levegő a kemenczében levő gázoknak a huzamnyíláson át való kiáramlását megkönnyíti. Minthogy azonban a légköri levegő, mely szabad oxygént tartalmaz, nehezebb a hevített levegőnél, az a nyitott huzamnyíláson át a kemenczébe fog áramolni. A kemenczeboltozat nyitott huzamnyílása által előidézett keringés tehát két fontos, egymást kiegészítő eredményt fog létesíteni, egyrészt az elégetett vagy az éghetlen vagy az át nem alakuló gázoknak a huzamnyíláson át való kiáramlását, másrészt a gyorsított kokszolásra szükséges égési folyamatot tápláló kellő mennyiségű oxygént tartalmazó légköri levegőnek a kemenczébe való beáramlását. Ily módon a hőmérséklet lényeges emelkedését érjük el. aminek előnyeit már az előbbiekben fejtettük ki; de elérjük a gázoknak oly mozgását és keringését is, mely azoknak gyors elégését és kiáramlását és következéskép a kokszolási folyamat gyorsítását eredményezi. Kéntartalmú szénfajták kokszolásánál a befujtatandó levegő fölhevítésére szolgáló szén fölött a mészből vagy más aequivalens anyagból álló (G) réteget (3. ábra) rendezzük el, melynek átáramlása által a fujtató levegő oly tulajdonságúvá lesz, hogy a kokszolandó szenet a hő behatása alatt megszabadítja kéntartalmától. Ily módon az eddig gyakorlati czélokra kokszolhatatlannak tartott széntartalmú szénfajtákat is sikerül metallurgiai alkalmazásokra alkalmasokká tenni. A fujtató levegőnek ily deszulfurizáló tulajdonsággal való fölruházása által elkerülhetjük a szénnek oly deszulfurizáló anyagokkal való keverését, melyek a koksztermékben tisztátlanságok vagy káros alkatrészek alakjában maradnának vissza. Miután a szén illó gázainak gyors fejlesztését előidéző nagy hőfokot előállítottuk volt, előnyös a kokszolási folyamat gyorsítása czéljából a deszoxydált levegő befujtatását megszüntetni és helyette a kemenczébe oxygént tartalmazó légköri levegőt juttatni. A rajzokban a csöveknek oly elrendezése is van föltüntetve, mely a légköri levegőnek a kokszoló kemenczébe való befujtatását lehetővé teszi. A (Dl) tartályból (1. ábra), amint látjuk, a (H) csövek vezetnek a kokszoló kemenczékhez, mely csövek a (h) csövek segélyével a kemenczékbe vezető (fl) ágcsövekkel vannak öszszekötve (2. ábra). Mindezen csövek természetesen megfelelő csapokkal látandók el, melyeknek elrendezése az 1. ábrából minden további magyarázat nélkül is kitűnik és csak az jegyzendő meg, hogy a desoxydált levegő befujtatásának megszüntetésekor és a légköri levegő beáramoltatásának megindításakor a megfelelő csapok elzárandók, illetve megnyitandók. A szabad levegőnek ezen, a kívánt nagy