17881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék karburált levegő előállítására

ges alakú) szekrényt képez, mely — mint az az 1. ábrán látható — a szükséges csövekkel és csapokkal vau fölszerelve. A levegőt az (a) csövön (mely végén szitával van ellátva) egy egyszerű (A) légszi- | vattyú segélyével szívatjuk be és a (b) csövön a (B) tartályba hajtjuk, mely egy (b2) manométerrel van szerelve. Ebben a (B) tartályban (mély a sűrített levegőt tartalmazza) a levegőt körülbelül 1-5 atm. nyomásra sűrítjük. A (B) szekrény tehát bizonyos tekintetben készletkamarát képez, minthogy a levegő a kamarából a megfelelő csöveken, (mint azt később le fogjuk írni) az (E) gazométerbe a gázfogyasztás mérvének megfelelően áramlik be, tehát a nyomás állandóságát és a folytonos gázfejlődést biztosítja, anélkül,hogy folytonosan szivattyúzni is kellene. A (B) tartályból a levegő a (C) tartályba áramlik, mely (körülbelül háramnegyed magasságig) húggyal van töltve és mikor az ebben a tartályban fejlődő gázokkal keverődött, a (c fl) csöveken a (D) tartályba megy, mely tartály (körülbelül egy harmadrésznyire) benzinnel van töltve. A benzin gőzei a levegőt bizonyos fokig telítik. Ez a gőz-, gáz- és légkeverék, mikor a (D) tartályt elhagyta, a (d k és m) csöveken (mint az a 2. ábrából kitűnik) a gazométerbe áramlik, a gazométer (N) harangját megtölti és ezt fölemeli. Ezután a gázkeverék a gazométerből az (nl és f c1) csöveken az (F) tartályba áramlik, mely vizzel vagy még czélszerüebben gyönge eczettel van töltve hogy a keletkező gőzök a fejlesztett gáz kellemetlen szagát elvegyék. Az (F) tartályból a gáz a (G) gázmérő készülékbe és innen a gázmérő (k) csapjához csatlakozó (a rajzon nem ábrázolt) vezetékhez jut, mely a gázt a fogyasztás helyére (lángzókba, gázmotorokba stb.) vezeti-A gáz egy része az (f) csövön a (J) vizsgáló lángzóba áramlik, a (k csapon pedig az (L) manométerhez és a külön (El) fölmelegítőhöz jut, mely egy a gazométer (q q) vízterével közlekedő tartályt képez (2. és 3. ábra) és egy (h) csővel van ellátva, melyben egy lángzó foglal helyet. A lángzó a vizet föl, melegíti, tehát az előállított gáz hőmérséklete minden időjárásnál állandó marad és a benne lévő gőzök le nem csapódhatnak. Az (El) fölmelegítőnek jelentősége igen nagy. minthogy kísérleteink szerint a víznek és így a keletkezett gáznak melegítése által a láng intenzitása és fényereje tetemesen na gyobbodik. Magától érthető, hogy a (B C D és F) tartályok a szükséges csapokkal, a tisztításukhoz és ellenőrzéséhez megkívánt nyílásokkal (ellenőrző ablakokkal) vízszinmutatókkal stb. vannak fölszerelve. Azonkívül a bennök lévő folyadékok lebocsájfására szolgáló (fl dl el c1 bl) csapokkal vannak ellátva. Az (N) hengernek fölül egy (x) csapja van (1. ábra), hogy a levegőt a víz betöltésénél elvezethessük. A (GL) berendezés (1. ábra) a benzin befogadására szolgál és egy a benzin betöltésére szolgáló tölcsérrel, továbbá egy (g) szivattyúval van ellátva, melynek segélyével a benzint a (g) csövön a (D) tartályba nyomhatjuk. Megjegyzendő, hogy a szóban lévő eljárás szerint előállított gáz elégetésénél oly intenziv és meleg láng létesíthető, mely gázizzó fény előállítására különösen alkalmas. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás és készülék karburáit levegő előállítására, melyet következő momentumok jellemeznek: 1. A húgy gázalakú bomlási terményeinek fölhasználása, hogy azokat karbűrált levegővel keverve egy nagy fényerővel bíró világítógázt állítsunk elő. 2. A fölmelegítés által karbűrált levegőnek gázízzőfény-lángzókban való elégetése. 3. A föntebb jelzett eredmények elérésére szolgáló berendezés, mely lényegében egy gazométerből, egy a sűrített levegő fölmelegítésére és befogadására szolgáló tartályból, egy húgy-, egy benzin- és egy víz- vagy eczettartályból áll, mely tartályok egymással csövek és csapok segélyével oly módon vannak összekötve, hogy az egyes tartályokat a többitől kikapcsolhassuk. <2 rajzlap melléklettel.) PAUA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG UYOMDÁJA BUDAPSftTEN