17877. lajstromszámú szabadalom • Újítások időjelző és ellenőrző készülékeken

- 4 sát lehetővé teszi a nélkül, hogy az előb- | bivel kapcsoláson kívül kerülne, ezen (ol) kilincs alsó vége az (o2) rúddal van összekötve, mely a szán (d2) keresztsínén át, függélyes irányban egész az oscilláló (P) keret (Bl) rúdja alá nyúl (9. ábra). Ezen függélyes rúdat a (d2) keresztsín vezeti, míg az (ol) kilincsen annak egy kis görbülete által tartatik meg. A meghosszabbított (q) zárókilincs a kapcsolókerék visszaforgásának megakadályozására szolgál. Ha az (11) tengelyt forgatjuk (5. ábra), az egyik cséve a megfelelő (12) fogaskerék által az (N2) kapcsolókerék egy fogával elforgattatik. Az (12) fogaskerekek egymással átlósan szemben fekvő pontokon kapcsolódnak az (XI) fogaskerekekkel, úgy hogy azok a csévékkel ellenkező mozgásokat fognak közölni. Az (11) tengely hosszirányú eltolatása által a festékszalag mozgását reverzálhatjuk. Az (o2) rudat arra is lehet fölhasználni, hogy a registrálás tartama alatt a (C Cl) számjegykereket megakassza. Ezen czélra az (o2) rúdon egy (u) toldat van erősítve (13. ábra), mely a (d2) keresztsín alatt (9. ábra) a szánra ágyazott és a V-alakú bevágásokkal bíró (D) kerék fölé nyúló (Dl) zárókarral áll kapcsolatban (13. ábra). A rúd (u) toldata a zárókarnak alsó oldalán fekszik és megemeltetésekor a kart a hornyozott kerékből kikapcsolja, sülyesztésekor pedig, a mi közvetlenül a szán lenyomatása előtt történik, a kart az ezt a szán keretével összekötő rúgó fogja lefelé mozgatni. Hogy az (I) tengelynek hosszeltolását és az (X) csévék mozgását reverzálhassuk, mihelyt a festékszalag az egyik csévéről legöngyölődött, az (n) állványra (10. ábra) egy háromkarú (v) emeltyű van ágyazva. Ezen emeltyűnek két karja fölnyúlik az (11) tengelyre helyezett két (t) gyűrű közé (5. ábra); a harmadik kar lefelé nyúlik és egy kiálló peczekkel bír (9. ábra). A tengely fölött egy háromkarú (tl) lengő rész van ágyazva, melynek egyik karja lefelé nyúl és végén a (v) emeltyű p eczkének fölvételére hasítékkal van ellátva. Másik két karja az (N) csévék felé irányul (8. ábra) és a (t2) vezetékekkel van ellátva, melyekben az (i) festékszalag van vezetve (7. ábra). Ezen festékszalagon végeihez közel egy-egy (il) ütköző van elrendezve, mely a (t2) vezetéken nem haladhat át. Ha már most a festékszalagnak a csévéről való legöngyölése után az (il) ütköző érintkezik a (t2) vezetékkel, akkor a (tl) lengő rész fölbillen és elforgatja a (v) emeltyűt, a mikor is ez az (11) tengelyen lévő (t) gyűrűk egyikébe ütközik és ez által a tengelyt hosszirányában akként tolja el, hogy az egyik (I) fogaskerék kikapcsolódik, míg a másik az (N) csévék egyikével kapcsolódik. Ez által az (i) festékszalag mozgása reverzáltatik. Hogy a (v) emeltyűt középállásánál túl vihessük és hogy a lengő részt és az emeltyűt állásukba rögzíthessük, az emeltyűnek alsó vége egy (o3) rúgóval van összekötve (8. ábra), mely a lengőrészen a forgási ponthoz közel van megerősítve. Az (A) szekrény mellső fala (1. ábra) az (E) tengelyben konczentrikusan elrendezett (r) nyílásokkal van ellátva, melyekbe az (I) emeltyűnek (II) peczkét beilleszthetjük. Ezen nyílások számokkal vannak ellátva és minden a registráló készüléket használó személynek egy számot kell választania. Ha a munkás a gyárat elhagyja, vagy munkába jön, akkor az időpont registrálása czéljából az (I) emeltyűt addig kell forgatnia, míg az (II) peczek az őt megillető számmal szembe kerül. Ha aztán az emeltyűt az (A) szekrény felé nyomja, akkor ez a (g) peczket működteti, mely a (C) perczkereket rögzíti és a (J) szánnal együtt lefelé mozgatja a (C) és (Cl) számjegykerekeket, melyek a megfelelő időt a papírszalagra nyomják. A papir akkép van az (R) hengerre erősítve, hogy pontosan ama rovat kerül a (C) számjegykerék alá, melynek száma azon nyílás számával egyezik meg, melybe az (I) emeltyűnek (II) peczkét beállítottuk. Hogy már most a napnak bármely szakában eszközölhessünk rezgistrálásokat, az (R) hengert