17862. lajstromszámú szabadalom • Teleautográf
- 2 — gási tengely a tükör lengési tengelyével párhuzamos. A telefon (b') membránjának rezgései folytán a (c') nyél váltakozva emelkedik és siilyed s ezen mozgása a (d') tükörnek nyugalmi helyzetéből való kilengését vonja maga után. A tükörre már mostan egy (L2) fényforrás segítségével (g') pontnak, illetve legczélszerűbben háromszögletű nyílásnak képét vetítjük (f) lencse segítségéve], mely a tükörről ennek mindenkori helyzetének megfelelő irányban verődik vissza. Az (f) lenese mellőzhető, ha a telefonon sík tükör helyett konkáv tükröt alkalmazunk. A visszavert fénynyaláb egy (R) kamera obszkurára esik, még pedig úgy, hogy az ékalakú fénynyaláb csúcsa a kamra 13 mm. szélességű (Z) nyílásába, vagy egyáltalában nem, vagy csak részben, vagy teljesen lép be, megfelelően a tükör kilengésének s ily módon a sötét kamarában annak fényrése mögött mozgó fényérzékeny lemezen a telefonba vezetett áram erősségével arányos nagyságú és erősségű képét létesíti a (g') pontnak, illetve háromszögalakú nyílásnak, létrehozva ez által a föladó állomáson (K) korongon elhelyezett sürgöny megfelelő pontjának képét. Egy telefon helyett esetleg két vagy több telefonkészülék állítható egybe a (d2 dB) tükröknek többszörös reflexiójával (3. ábra) a fénynyaláb kitérésének növelése czéljából. Minthogy a telefonmembrán az egyes áramimpulzusok között saját utórezgéseket is végez, szükséges, hogy ezen rezgéseket az áramimpulzusok számával összhangba hozzuk és azokat akképen csillapítsuk, hogy az egyes impulzusok zavartalanul következhessenek egymás után. A telefon rezgése összhangba hozható az impulzusok számával vagy az által, hogy megfelelő vastagságú és nagyságú membránt alkalmazunk vagy az által, hogy a telefonkészüléket hangolhatóvá tesszük. Ily hangolható telefon a következőképen állítható elő (4. és 5. ábra) : A telefon két mágnes pólusa fölött a két (o o) drót megy végig, melyeknek a mágnessarkok fölötti részére egy kis (o1 ) vaslemez van forrasztva, mely a telefonmembránt helyettesíti. A sodronyok az (o2) csavarral állnak összeköttetésben, melynek segítségével azok kifeszíthetők vagy lazít, hatók s így rezgési számuk s ezzel a membrán rezgési száma szabályozható. A telefon utórezgéseinek csillapítása mechanikai úton is történhetik (4. ábra), ha ugyanis az (o3) ütköző a membrán kirezgéseit a nyugalmi helyzeten túl az impulzussal ellenkező irányban megakadályozza. Ezen ellenkező irányú utórezgés azonban elektromos úton is megakadályozható, és pedig új áramimpulzusok útján, melyek akkor jutnak a telefonba, mikor annak membránja a kirezgés után a nyugalmi helyzet felé közeledik. E czélból az 1. ábra kommutátorján nagy kettős kontaktusokat alkalmazhatunk, melyeket az (f) kefe egymás után érint, vagy pedig a (k) karon egyetlen (<p) kefe helyett két (<p) kefét alkalmazunk, melyek egymás után érintik az (1' 2' 3'. . .) kontaktusokat s így minden áramimpulzus után egy újabb áramimpulzus jut a telefonba, mely a membrán ellenkező irányú rezgését megakadályozza. Alkalmazható továbbá az (X) áramforrás mellett egy második áramforrás, mely állandóan változatlan erősségű, de ellenkező irányú áramot bocsájt a telefonba. Ez az áram csak olyan erősségű, mint a szelénczellákon átmenő áram, midőn ezek megvilágítva nincsenek s így a két áramimpulzus egymást kompenzálván, csak azok az áramimpulzusok juthatnak érvényre, melyek a czellák megvilágítása által megerősített áramnak felelnek meg. Ezen áramimpulzusdifferencziáknak megfelelő membrán-kitérések természetesen a czellák megvilágításával lesznek arányosak. Hogy a telefonmembrán rendkívül csekély kirezgései daczára a (d') tükör kitérései elég nagyok legyenek, a forgáspontoknak egymáshoz igen közel kell lenniök, mi az 1., illetve 3. ábra szerinti kivitelnél nehézségeket okoz. A jelzett czélt jobban érjük el a 6., 7. és 8. ábrák szerinti elrendezés segítségével. A telefonmembrán fölött