17855. lajstromszámú szabadalom • Czigarettakészítő gép

(135) csiga, mely a (91) lendítőkerék kerü­letére fekszik, idézi elő. A (91) lendítőkerék, mint az a 11. ábrán látható, kiemelkedő (ef és gh) részekkel van ellátva, melyek a (135) súrlódó csigát — ha evvel érintkez­nek — forgásnak indítják, ellenben a len­dítő kerék kerületének a mélyebben fekvő (f g és h e) részei a csigával nem érint­keznek, tehát a csiga nyugalomban marad, ha ezek a részek kerülnek vele szembe. A (133) fogaskerék a (115) rudat körül­vevő (136) karmantyún van megerősítve. A karmantyú a (137) csapágya forgathatóan van ágy alva, a (115) rúd a karmantyúban nem foroghat, ellenben szabadon eltolód- | hátik abban. A (115) rúd ide-oda mozga- i tására a (138) hornyolt csiga szolgál, mely­nek (141) hornyába a (139) emelő (140) csapja fogódzik. A (139) emelő másik vil­laszerű vége a (115) rúd körül forgatható, de azon el nem tolható (142) karmantyút veszi körül. A (134) tengelynek a (135) csigán túl kiálló végén egy (1341) csap van, melyet a (91) lendítőkeréken megerősített (145) szegmentum állít be a lendítőkerék kerületével párhuzamosan, úgy hogy a (134) tengely és (115) rúd és a (116) peczek akkor, mikor a (145) szegmentum a (1341) csap fölött elhaladt, pontosan meghatáro­zott helyzetet foglal el, melyet az jellemez, hogy a (116) peczek (131) hasítéka víz­szintes. Ennek az a czélja, hogy a (116) peczek előre tolása után a papír a 131 hasítékba bevezethető legyen. A két (113 114) vezetődarab mindegyiké­ben egy hosszirányban mozgó (144 illetve 145) peczek, — melynek (k) fejlemeze van — van alkalmazva. A peczkek másik végén a (146) csőnek ferdén levágott (1) vége van (16. ábra). A (147 és 148) spirálrugók (15. és 16. ábra) a (144, 145) peczkeket balfelé törek­szenek tolni és ezeket a 12. és 15. ábrán látható helyben tartani. Ha a (115) rúd a (113 és 114) részek záródása után előre mozog, vége a (k) lemezbe ütközik, a (144 145) peczkeket előre tolja, ennek követ­keztében az (1) csőfelek a (113 114) részek által képezett csőből kilépnek és ennek folytatása gyanánt szereplő, ferdén elvágott (146) csövet képeznek (15., 16. és 17. ábra). A (115) rúd visszafele való mozgásánál a (144 145) peczkeket a (147 148) rúgók is­mét az eredeti állásukba viszik, a ferdén elvágott cső a (113 114) részekbe visszatér. A (146) cső, mint azt később le fogjuk írni, arra szolgál, hogy az összetekercselt papír­szopókát könnyebben lehessen a hüvelybe tolni. A fölső (l) csőfél egy (149) kivágással van ellátva (21., 22., 23. ábra) oly czélból, hogy a papírcsíknak a (116) peczekre való föltekerődzését ne akadályozza; ugyanebből a czélból a 113 rész egyik oldala is ala­csonyabb a másik oldalánál. A megsodort szopóka résznek a hüvelybe való bevezetésére a (129 és 150)-be ágyalt háromszög keresztmetszetű (151) rúd szol­gál, melynek egy (152) karmantyúja van. A (152) karmantyútól a (153) kar indúl ki, melynek vége (158) villa gyanánt van ki­képezve. Ezen a villán megy át a (116) peczek. A (151) rúd előre mozgásánál a (158) villa a (116) peczken megsodrott szo­pókára nyomást gyakorol és a szopókát a (146) csőre fölhúzott czigarettába tolja. A (151) rúd mozgatására a (138) hornyos korong szolgál, melynek a (141') hornyában a (163) emelő (162) csapja van vezetve. A (163) emelő a (164) csap körül forgatható, másik vége pedig egy villával a (151) rúd (165) peczkét fogja körül (7. és 8. ábra). A czigaretta hüvelyt a szopóka betolása közben egy csíptető rögzíti, mely két gum­mival bevont (166 167) pofából áll (10.. 12., 14,. 15,. 1G.. 18., 19. ábra). Ez a csíp­tető készülék mozgását a főtengelyről a (168) exczenterkorong. (169) emelő és a (171) ékdarabbal (10. ábra) ellátott (170) rúd se­gélyével nyeri. A (169) emelő egy (172) csiga segélyével a (168) exczenterkorongon csúszik, ennek következtében az emelő himba mozgást végez, mely a (170) rúdra mint csúszó moz­gás vitetik át, minek következtében a (171) ék a (166 167) csiptetőkeszűlékbe lép, ezt szétfeszíti és így a pofákat összenyomja. (10. ábra). A (174) spirálrúgó a csíptető ké­szüléket nyitja, amint a (168) korong ala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom