17853. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramnak egyenárammá való átváltoztatására szolgáló áramátalakító a helytálló tekercselésben fekvő sarkszorítókkal

akkor a kefepotencziál a zérópontra vonat­koztatva egy állandó érték, mely a maxi­mális pontencziálértékkel egyenlő. Az 1. és 2. ábrákban a két egymástól el­különített tekercselési rendszer van föltün­tetve. Bárha legelőnyösebb a két tekercse­lést egy közös fegyverzeten, konczentrikusan elrendezni úgy, hogy mindkettőben egy közös mágneses tér forog, a nagyobb vilá­gosság kedvéért a rajzban mégis két egy­mástól térbelileg elkülönített fegyverzet van föltüntetve külön forgó mágneses terekkel. Mindkét ábrában (X X) a két sarkúnak képzelt mágneses térnek tengelye és (B1 és B2) forgókefék, melyek mindenkor az (X X) tengelyre merőleges sugárban állnak és a tengellyel szinchron forognak. (01 és 02) a két rendszernek zérópontja. A tekercse­lés valamely pontjának potencziálja (S)-val, a maximális potencziál (r)-rel legyen je­lölve; ez utóbbi a potencziálkör sugarával egyenlő. A potencziálértékek irányai és jelei egyenes, a forgási irányok görbe nyilakkal vannak jelölve. Ha az 1. ábra szerint a két (B1 és B2) forgókeféket egymással vezető összekötte­tésbe hozzuk, akkor az (01 és 02) zéró­pontokat a potencziált illetőleg kölcsönösen vonatkozásba hozzuk. (01 és 02) között ugyanis a (B1 és B2) potencziálértékeinek összege fog mutatkozni, még pedig akként, hogy a két zérópont közti potencziálkülönb­ség A =2r. Ha (01 és 02)-re sarkszorító­kat fektetünk, akkor ezek között állandó potencziálkülönbség fog uralkodni és be­lőlük az egyenáram elvezethető. A 2. ábra szerint szintén az (X X) ten­gely forog és azzal szinchron forognak a két tekercselési rendszerbe tartozó (Bl és B2) kefék is. A keféket itt is rövidre zárjuk. Ha a két rendszer egy-egy bizonyos (ql és q2) pont­jára egy sarkszorítót fektetünk', akkor a két sarkszorító közti potencziálkülönbség a (ql és q2) pontok változó (Sl és §2) poten­cziálértékeiből tevődik össze: Az irányok tekintetbe vételével ezen összeg: Minden (&) variál (-)- r és — r) között ennél­fogva (A) sohasem bírhat negatív előjellel. (A) tehát egy állandó irányú feszültséget jelent, mely azonban két érték között inga­dozik, melyeknek különbsége a (ql és q2) pontok kölcsönös helyzete szerint kisebb vagy nagyobb. Ha a (ql q2) pontok egyenlő fekvéssel bírnak, mint a 2. ábrában, akkor (8l és 82) mindenkor megsemmisíti egymást és A = 2r állandó értékkel bír. Ha ellenben a másik határesetet tekintve a sarkszorítók ellentett potencziálpontokon fekszenek, mint (ql és q2) (2. ábra) akkor (8l és 82) ellen­kező előjellel bír és ($1 — 82) váltakozik (-f- 2r és — 2r) között. A (A) potencziálkülönbség tehát a (-)- 4r) és zéró határértékek között változik. A szorító feszültség tehát álta­lában a két kör tetszőleges két pontja között (2r -f- d és — 2r d) között fog ingadozni, mivel (d) sohasem lehet nagyobb, mint (2r). A 3., 4., 5., 6., 7. és 8. ábrák a jelen találmány tárgyát képező transzformátor el­rendezésének és kapcsolásának néhány foga­natosítási példáját tüntetik föl. A 3—6. ábrákban föltüntetett elrende­zéseknél az egyenáramot a transzformátor­csévéknek zérópontjaiból vezetjük el. A 7. és 8. ábrákban föltüntetett elren­dezéseknél pedig az egyenáramot a fegy­verzettekercselés szilárd pontjaiból szedjük. Ezen sematikus ábrákban (U) az áram­átalakító fegyverzetét és a (wl és w2) körök a tekercseléseket jelölik, melyek ugyanoly módon akár gyűrűs tekercselésként akár dobtekercselésként vannak a fegyverzeten elrendezve; a szakadozott vonalakkal föl­tüntetett (kl és k2) körök a két hozzá tar­tozó kollektort, a (Bl és B2) a forgókeféket, míg (TI és T2) a transzformátorcsévék két csoportját jelölik, melyek a fegyverzetkörö­ket gerjesztik; (al, a2, bl, b2, cl, c2, dl, d2) a fegyverzettekercseléseknek a transzformá­torcsévékkel ill. az (L1 és L2) tápveze­tékkel (7. ábra) való összeköttetésére szol­gáló kapcsolási pontokat jelölik. (01 és 02) a zérópontokon elhelyezett sarkszorítókat; (ql és q2) a fegyverzettekercselés sark­szorítóit jelöli, melyek között egyenlő feszült­séget érünk el és végre az egyfázisú áram-

Next

/
Oldalképek
Tartalom