17807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromágneses gépek fegyverzetének tagolt vasból való előállítására

Megjeleni 1900. évi április lió 19-én MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17807. szám, Vli/K. OSZTÁLY Eljái'ás elektromágneses gépek fegyverzetének tagolt vasból való előállítására. BÜRKE JAMES ELEKTROTECHNIKUS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 23-ika. Az elektromágneses gépek fegyverzet magját eddig rendszerint oly módon állították elő egyes vaslemezekből, hogy a kerületükön a fegyverzettekercselés befogadására szolgáló hornyokat képező bevágásokat létesítettek. Valamely fegyverzet, akár generátor, akár mótor fegyverzete legyen, csak addig a határig lehet terhelni, melynél az áramfordítón már szikra képződik. A szikra képződés főoka a fegyverzet fogainak az egyes mágnessarkak között fölvett mágneses állapotában keresendő. Ugyanis az átmeneti pontokon, melyeken az áram iránya változik, a fogak csekély mágnesességük következtében erős önindukczió hatása alatt állanak, mely első sorban képezi a szikrázás okát. Ha sikerül az, hogy a fegyverzet fogainak mágnesességét ezekben a pontokban nagyobbítsuk, a szikraképződés a fegyverzetnek csak jóval nagyobb fokú megterhelésénél fog föllépni. A szóban lévő találmánynak az a czélja, hogy a fegyverzet fogainak mágnesességét akkor, mikor ezek az átmeneti pontokon mennek át, nagyobbítsuk, mit a csatolt rajzon látható szerkezet segélyével érünk el. Az 1. és 2. ábrán a (p) betűvel jelölt fegyverzetlemezek láthatók. (Z Z Z...) a fegyverzet fogai, (S S S. ..) az ezek között lévő és a lemezből kivágott sugárirányú, vagy mikor a fogak körvonala ívalakú, ívezett hasítékok, melyek egészen a lemezek külső kerületének közelében kezdődnek és közel a szellőztető nyílásokig érnek. Eme hasítékoknak kettős hatásuk van: Először a mágneses erővonalak egy része a fegyverzet fogaiba terelte tik, tehát ezek mágneses telítettsége akkor, mikor a feg3'verzetcsévék az átmeneti pontokon mennek át, növekedik, minek következtében azok önindukcziója kisebbedik; másodszor a bevágások, különösen azoknak befelé irányult megnyújtása a fegyverzet és a mágnessarkak között az erővonalak egyenletesebb eloszlását idézi elő, minthogy a fegyverzetmagban lévő bevágások a mágnesességet visszatartják. A 2. ábrán ugyanezen találmány egy más kiviteli módozata látható, mely az 1. ábrán láthatótól annyiban tér el, hogy mindegyik hasíték két-két külön, egymás folytatásába eső hasítékra van osztva. Magától érthető hogy a hasítékoknak ily módon való megosztása az 1. ábrán látható kiviteli módozattal szemben új hatást nem létesít, ellenben az 1. ábrán látható kiviteli módozat hatásával lényegében megegyezik. A 3. ábrán látható kiviteli módozatnál a