17785. lajstromszámú szabadalom • Cséplő-dobkosár

Megjelent 1900. évi április hó 19-én. MAGY. gg| KIR. szabadalmi jffl^ hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 17785. szám. X/a. OSZTÁLY. Csépló'-dobkosár. béres józsef kovácsgépész polgárdiban. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 11-ike. Jelen találmány tárgyát egy cséplőgépeknél alkalmazandó új dobkosár képezi, melynek lényeges előnyei, hogy a gép egyenletes járását nem zavarja, az összes magot kicsépli, megakadályozza azt, hogy a gabona a szalmával vagy törekkel együtt eltávozzék és így veszendőbe menjen, végül pedig igen nagy tartóssággal bír. Mellékelt rajzon ezen dobkosár az 1. ábrán függélyes keresztmetszetben, a 2. ábrán síkba kifejtve, a 3. ábrán pedig távlati képben van föltüntetve. A dobkosár áll a fölső és az alsó részből, melyek egymáshoz az (1) rúddal foroghatóan vannak megerősítve. Mindkét rész oldalát egy-egy kellően hajlított (2) illetve (3) lapos vas képezi, ezen vasoldalakat a hozzájuk erősített (4) laposhosszléczek és U-alakban hajlított (5) lemezek tartják össze. A (6) drótok a fölső részen a (7) drótok pedig az alsó részen mennek végig párhuzamosan a (2) illetve (3) oldalakkal, úgy hogy ezek által egy rostaszerű fölűlet alkottatik. (8) és (9) vastagabb drótok, melyek a (4) léczek és (5) lemezeket tartják össze és azokat a kihajlás ellen biztosítják. Mindegyik U-alakban hajlított (5) lemezre egy-egy a dobkosáron végigmenő és (10) barázdákkal ellátott (11) sín. — mint a milyenek a léczes dobokon mostanáig is alkalmaztattak — vannak a (12) csavarokkal odaerősítve. Alul a dobkosárhoz még egy előrenyúló (13) bevágásokkal ellátott (14) lemez van erősítve, mely arra szolgál, hogy az esetleg még a szalma közt lévő magok ezen keresztül áthulljanak. A dobkosár ismert módon állítható vagyis hozható közelebbre vagy távolabbra a dobhoz. Ezen most leírt kosárral ellátott dobnál a kalász nemcsak a dob léczeinek barázdáin szorul keresztül, hanem a kosár síneinek barázdáin is, a cséplés tehát sokkal hatályosabb és kevesebb, úgyszólván egy mag sem marad a kalászban, de még a szalma és törek közt sem, mivel a magok a rostaszerű fölűleten könnyen keresztül hullanak. De nem szükséges a dobkosarat oly közel sem állítani a dobhoz, mint azt eddig kellett, minek az a következménye, hogy a kévék nem szorulnak a dob és kosár közé, a szemek jobban kirázódhatnak a szalmából és mivel a szalma nem torlódik föl, ütések és fönnakadások ki vannak zárva, a gép nyugodtabban jár, több munkát képes végezni és nem rongálódik el oly hamar, mint az eddig történt.