17774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénsav által meg nem támadható és el nem roncsolható mészhomok kövek előállítására

Megjelent 1900. évi április hó 20-áa. MAGY. szabadalmi KIR hivatal SZABADALMI LEIRAS 17774. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás szénsav által meg nem támadható és el nem roncsolható mész-homokkövek előállítására. meurer jános keresztély és bormann-zix frigyes theophil kereskedők zürichben. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 12-ike. A mészhabarcsból készült alakos darabok megkeményedése egy szilárd kötőanyag (kalcziumkarbonát, kalcziumhydroszilikát) képződése közben megy végbe. A kalcziumkarbonat kémiai szerkezete ismeretes, ellenben a kalcziumhydroszilikáté eddig még földerítve nincs; azonban a képződésének módja azt a következtetés engedi meg, hogy bázikus szilikátnak tekintendő. A mészszilikátokra vonatkozó újabb vizsgálatok, de a mészhabarcs megkeményedésénél föllépő jelenségek is igazolják, hogy a fehérhabarcsban természetes úton keletkezett kalcziumhydroszilikát ily alakban .meg nem marad, hanem a levegőben és vízben mindig jelenlévő szénsav hatása alatt elbomlik, a szénsav a meszet a kovasavas vegyületből kiválasztja és avval kalcziumkarbonátot képez, míg a kovasav maga kemény kocsonyaszerű tömeggé alakúi át. Ugyanez a folyamat nem csak a lassan lekötő falazó habarcsban, hanem a mesterséges úton, gyors lekötés által előállított mész-homokkőben is végbe megy. Míg ellenben a jelzett folyamat, ha az a szabad levegőn (tehát a magas építés műtárgyaiba) beépített mészhomokkövekben megy végbe, nevezetesebb hátrányt nem okoz, bár az épületnek a szélnek kitett oldalán bizonyos fokú elmálást idéz elő, addig a nedves helyen vagy vízben lévő mészhomokkövek gyors szétesését okozza, még pedig annál gyorsabb szétesését, minél több szénsav van a vízben vagy a nedves környezetben. A jelzett tüneménynek az az oka, hogy a fölösleges szénsav nemcsak a szabad meszet, hanem a kovasavhoz kötött meszet is oldja és elmossa, még pedig az utóbbit azért is könnyen, mert a szilikát bázikus. Még nagyobb a veszély a mész-homokkő esetében, melynek kötő-anyagát mészkarbonát képezi és melyet ezért csak a magas építkezésnél, illetőleg bélésfalazatnál lehet használni. A szóban lévő találmány czélja a mészhomokkő gyors elmálásának egyszerű és gyakorlati módon való meggátlása. Tudvalévő, hogy a megkeményedett, föltárt kovasavat és fluorkalcziumot sem a vízben, sem a levegőben lévő szénsav meg nem támadja. Ezért vízben oldott fluorhydrogént hagyunk közvetlenül a kő fölületére hatni, miáltal a kő külső rétege oly módon bomlik el, hogy a mész a fluorhydrogénnel fluorkalcziumot alkosson, míg a kovasav nagy keménységű kocsonyává alakuljon át. Ily módon