17765. lajstromszámú szabadalom • Újítások fúvógépeken

vése úgy kívánná, ezen elosztómozgást egy segédkar által is működtethetjük. A (T TI) tolattyúk szabályozzák az (L Ll) nyílásokon való beáramlást, váltakozva jobb és bal éleikkel a dugattyúk mozgási iránya szerint, vagyis a bal tolattyúél a nyílást szabadon hagyja, ha pl. a dugattyú balról jobbra megy. míg a jobb tolattyúél a beáramlást lehetővé teszi, ha a dugattyú jobbról balra mozog. A (T TI) tolattyúk mindkét (L Ll) nyílás szabaddátételét egy és ugyanazon éllel is eszközölhetik, csakhogy ekkor kétszer olyan gyors ide-oda való mozgást kell végezniök, mint (P) fúvódugattyúnak. A (T TI) dugattyúk az (L Ll) nyílások nyitását a holtpontban vagy valamivel később kezdik, oly czélból, hogy a komprimált levegőnek a káros térben való kitér jeszkedéséből hasznot huzzunk. Ezen készülék, melynek az a czélja, hogy a szállított levegő mennyiségét csökkentse, ha a levegő kompressziója növekszik és a normális határokat fölülmúlja, a következő módon működik : Miután a (P) dugattyú (A) lapjával az (S) hengerbe atmoszférikus nyomású levegőt szívott, a holtpontban mozgási irányát ellenkezővé változtatja, oly czélból, hogy a levegő a hengerben komprimáltassék és ebből eltávolíttassék ; ezen pillanatban kezdik azonban a (T TI) tolattyúk az (L Ll) nyílásokat fölfödni, melyek a dugattyunak további előremozgásánál mindjobban kinyílnak és a dugattyú által kihajtott levegőt a (C) vezetéken keresztül a másik dugattyúoldalra vezetik, mely szivólag működik. A tolattyúk mozgása czentrifugál-szabályozó vagy komprimált levegő által szabályoztatik, mely utóbbit vagy egy külön légszivattyú vagy maga a fúvógép nyomóvezetéke juttat ide és (amint később meg fogjuk magyarázni) az elosztó mechanizmus a tolattyúkat egy meghatározott pillanatban ismét elzárja, minthogy a levegő kompreszsziója és kihajtása, mely ezen elzárás pillanatától kezdődik, a fúvódugattyúra középnyomást gyakorol, mely a fúvógépet hajtó mótor erejének megfelel. Tehát ezen pillanatban a (T TI) tolattyúk az (L Ll) nyílásokat elzárják és a dugattyú a levegőt komprimálni és kihajtani kezdi. A működő dugattyúmozgás tehát a (T TI) tolattyúk játéka folytán meg lett rövidítve. Ha a dugattyú a levegő kihajtását befejezte, a holtpontból kezd visszaindulni^ ezen. pillanatban a rajzban föltüntetett kiviteli alaknál a tolattyúk, melyek mozgásukat hasonlóképen bevégezték, kezdik a (B" B'") éleikkel az (L Ll) nyílásokat szabaddá tenni és a dugattyú visszamenésénél ugyanazon menet történik, mint ennek az előbbiekben leírt mozgásánál. A (T TI) tolattyúk tetszőleges kormánynyal változó töltéseknél működtethetők, hogy a holttérben komprimált levegő expanzióját fölhasználhassuk; itt a töltés a levegőnek az egyik dugattyúoldalról a másikra való átáramlását jelenti. Lapos vagy hengeres tolattyúk helyett, melyek Fink Wallschaert stb.-féle kulisszák által működtetnek, egy Mayer-féle expanzsiós vezényművet is alkalmazhatunk egymásfölött fekvő tolattyúkkal vagy egy szelepes vezényművet (pl. Corliss); ez a levegő átáramlásának működési módjára semmi behatással sincs. Leírjuk még végül, mint történik a levegő átáramoltatása automatikusan a (T TI) tolattyúk által, ha ezeket egy czentrifugál regulátor szabályozza. Míg a légnyomás normális határai között van, a gép normális fordulatszámait végzi és tekintettel a bemutatott kiviteli alakra, a fúvúhengerre befolyást gyakorló (R) regulátor legmagasabb állásában van. A (T TI) tolattyúk az (L Ll) nyílásokat nem teszik szabaddá és a levegőnek a (P) dugattyú egyik oldaláról a másikra való átáramlása nem létesül. A fúvó hatálya eléri maximumát. Mihelyt a nyomás növekszik, a mótor, mely ezen légnyomást maximál működésével nem tudja legyőzni, el kezd lassabban futni, mi által a fúvóhenger (R) regulátorja lesiilyed; ezáltal a (T TI) tolattyúk menete növekszik, úgy hogy a levegő az egyik dugattyúoldalról a másikra átáramolhatik és a gép hatálya csökken; a fölhasznált munka megszűnik