17762. lajstromszámú szabadalom • Hintődoboz
- É val van ellátva, mely által a dugasz mozgása kifelé liatároltatik és mely által (B) dugasz kényszermozgásban nyomatik (a) ülőkére. Ha a dobozt hajlott helyzetbe hozzuk vagy megfordítjuk, akkor (B) dugasz a pontozással jelzett helyzetbe esik és (a) és (B) között gyűrűalakú hasadék áll elő, melyen az edény tartalma kilép. Ha a dobozt letesszük, akkor (B) dugasz (a) ülőkére sülyed és ha (cl) anyát lecsavarjuk, akkor a doboz erősen el van zárva. A 2. ábra szintén hosszmetszetet tüntet föl és (B) kónikus dugasz át nem menő (b) furattal bír, melynek segélyével a dugasz (c2) peczken vezetést talál. A peczek (c3) kengyel egy anyamenetében állítható és annyira lecsavarható, hogy (B) dugasz (a) ülőkére nyomható. A (b) furat feneke és (c2) peczek vége között lévő közbenső tér határozza meg a nyílás méreteit. Az összes többi ábrában, a világosság kedvéért, a dugasz nyitott állásban van föltüntetve, bár a dobozok álló helyzetben vannak ábrázolva. A 3. ábra a 4. ábra 3—3 vonala szerint vett hosszmetszetet tüntet föl. a 4. ábra pedig alaprajzot; (B) kónikus dugasz fölfelé irányított (bl) csappal bír, mely (d) hüvelybe illik; az utóbbit két (dl) kar tartja és (d2) gyűrűvel köti össze. (d2) gyűrű anyamenetekkel (al) gyűrűre csavarható, mely a doboz (a) ülőkéjét vagy nyakát körülfogja, (bl) csapnak (d) hüvelyben való mozgatása által (B) dugasz (d dl d2) beállítása által a nyílás szélessége határoltatik. (d dl d2) lecsavarása által (B) dugaszt (a) ülőkére nyomjuk. Az 5. ábra a 6. ábra 5—5 vonala szerint vett metszetet, a 6. ábra pedig alaprajzot tüntet föl; (B) kónikus dugasz (b2) át nem menő furattal vagy kivájással bír, melybe (e) üreges csap kapaszkodik. Ezáltal a dugasz hasonló módon vezettetik, mint a 2. ábrában látható foganatosítási alaknál (b) és (c2) részek által; (e)-nek (el) szegélye vagy karimája határolja a nyílás szélességét. Hasonló módon, mint a 3. és 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál (d) hüvely, a jelen alaknál (e) üreges csap (dl) karok által (d2) gyűrűvel van összekötve mely anyamenetével az (A) doboztest (al) gyűrűjére van csavarva. Ezen test jelen foganatosítási alaknál hengeres és fölső szélétől (a) ülőke befelé előugrik. (a2) üreges kónikus rész az ülőke legszűkebb részétől a dobozfalig vezet vissza és (a3) sarkot az ülőke és dobozfal között elzárja. A doboz egy további foganatosítási alakját a 7. ábra a 9. ábrának 7—7 vonala szerint vett metszetben, a 8. ábra egy részletben, a 9. ábra pedig alaprajzban tünteti föl. Ezen foganatosítási alak mutatja, hogy a dugasznak nem kell szükségkép kenusnak lenni; a dugaszt itt (Bl) koronggá, az ülőke befelé irányított szegélyével vagy (a4) karimává alakíttatott át. (Bl) korong vezetését (dl) karok (d3) függélyes részei által nyeri, a mennyiben ezek (Bl) korong szélét maguk közé fogják. A karok ugyan ohmodon, mint a 3—6. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál, anyamenetekkel ellátott (d2) gyűrűvel vannak összekötve és az (al) gyűrű külső meneteire csavarva. Fenn (dl) karok (f) korongra vannak erősítve, mely a nyílás szélességét határolja és mely által (d2) gyűrű lecsavarolásánál (Bl) korong (a4) ülőkéjére nyomható. A doboz tartalma a megfordítás alkalmával (Bl) és (a4) között kilép. Végűi a 10. ábra hosszmetszetben tüntet föl egy foganatosítási alakot, melynél (B2) lapos dugasz (b3) üreges henger útján (A) doboz (a5) hengeres furatában talál vezetést. (b3) üreges henger (B2) korongalakú dugasz alatt egy sor (b4) nyílással bír, melyeken át a doboz tartalma kilép, ha annak megfordítása alkalmával a dugasz előreesett. A zárást (B2) korong előugró széle a doboztest lapos (a6) ülőkéjével való együttműködésben eszközli. A nyílás szélessége hasonlóképen, mint a 2. ábrában látható foganatosítási alaknál, (c2) állítócsavar (c3) kengyelben határolja. Ezen csavar által a záródugaszt is ülőkéjére lehet nyomni. (B2) koronghoz (b3) üreges henger belsejében (b5) kúp csatlakozik, mely a doboz megfordításakor annak tartalmát kifelé és (b4) nyílásokhoz vezeti.
