17758. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti sorompónak a vonatok által való önműködő zárására és nyitására

tóan ágyazott éa ellensúllyal ellátott (r) ( emeltyű (q) nyúlványa a (p) hüvelyktárcsára | fekszik s azt visszafordulni nem engedi, mi j által az (1) emeltyűt fölvont, illetőleg a so­rompófát lebocsátott helyzetében rögzíti. A (k) tengely másik végén lévő (1) emel­tyű hasonló berendezésű. Az átjárót elhagyó vonat a pályáu megfelelő távolban a hasonló szerkezetű háromszögletes (t) emeltyűkart nyomja le, melynek (s) tengelyére az (u) emeltyűrúd van erősítve; ennek fölső végét (v) sodrony az (r) emeltyűvel köti össze, ha tehát a (t) emeltyű lenyomatik, akkor (v) sodrony az (r) emeltyűt a (k) tengelyre erő­sített (p) hüvelyktárcsáról fölemeli s ekkor j (p) hüvelyktárcsa, illetőleg (k) tengely és (1) 1 emeltyű visszafordul, minek következtében I (m) rúd az (o) súlytaz (i) sorompófa alsó végére | reábocsátja s ez lenyomódván, hosszabb | vége fölemelkedik és az átjárót kinyitja, i Az 1. és 2. ábra szerint ezen berendezés kétvágányú pályán van alkalmazva és két pár sorompóval van ellátva. Ha tehát a pá­lyán két vonat halad, ellenkező irányban és egyik pl. (t) emeltyűt, a másik (d) emeltyűt nyomja le: egyik sorompópár ugyan fölhúza­tik, de a másik lebocsáttatik és így a pálya zárva marad. A sorompó lebocsátását ille­tőleg a vonat közeledését úgy lehet jelezni, hogy a pályán a (d) emeltyűtől bizo- í nyos távolra egy ehhez hasonló és a jelzőharanggal összekötött emeltyűt alkal­mazunk, melyet a gépen alkalmazott tárcsa jóval előbb lenyom, mint a (d) emeltyűhöz érne s ekkor a sorompófán alkalmazott ismeretes szerkezetű harangjelző-készűlék jelt ad. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés vasúti sorompóknak a vonatok i által való önműködő zárására és nyitá­sára, melynél a sorompófák zárása és nyitása a mozdony alvázára erősített tárcsa segélyével, az átjárótól megfelelő távolságban alkalmazott emeltyűszerke­zet közvetítésével történik és a sorompófa zárt és nyitott helyzetében rögzíttetik, jellemezve a síntalpfák közé ágyazott (c és s) tengelyre ékelt (d és t) emeltyű­karok által, melyeket a mozdony alvázára erősített tárcsa nyom le s melyekkel egyidejűleg az (e és u) emeltyűk is el­fordulnak és a (h) tartóoszlop fölső vé­gébe forgathatóan ágyazott (k) tengelyre erősített (g és r) emeltyűkarokat meg­húzzák ; továbbá jellemezve a (h) tartó­oszlopba forgathatóan ágyazott (i) so­rompófa alsó rövidebb végét lenyomó s ezzel egy forgáspont körül forgó (n) kar által, mely a sorompófának nyitott hely­zetében való rögzítésére szolgál és (m) rúd segélyével a szintén (k) tengelyre erősített (1) emeltyűvel van összekötve s így, ha (d) emeltyű lenyomatik, (n) kar fölemeltetik és a sorompófa önsúlyá­nál fogva bezárul; végre jellemezve az ugyancsak (k) tengelyre erősített (p) hü­velyktárcsa által, melyre az (r) emeltyű­kar (q) nyúlványa a sorompófa zárása­kor ráfekszik és visszafordulni nem en­gedi s így a sorompófa zárt helyzetében mindaddig rögzítve marad, míg a moz­dony tárcsája (t) emeltyűt le nem nyomja, amikor a (t) emeltyű (s) tengelyén lévő (u) emeltyűre erősített (v) sodrony (r) kart a (p) hüvelyktárcsáról fölemeli s így ez, valamint a vele egy tengelyen lévő (1) emeltyű visszafordulhat és az (o) súllyal ellátott (n) kart az (i) sorompófa alsó vé­gére reábocsátja. (1 rajzlap melléklettel.) 0A..LAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NVOMOÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom