17739. lajstromszámú szabadalom • Gép kéregpapírból letéphető gyújtók előállítására

hosszal menesztetik előre, mely egy gyújtó­kártya előállításához szükséges. A (J) kilincs az (II) korongon van ágyazva, mely a (K) rúd (3. ábra) közvetítésével a (W) főtengelyre ékelt (k) forgattyús korong­gal van összekötve úgy, hogy a záró kerék a főtengely minden fordulatánál tovább forgattatik és ez által a papírszalag előre menesztetik. Mihelyt a papir a szállító hengerek által elegendő hosszal előre menesztetett, akkor az (II) tengely körül forgatható (I) karban ágyazott három (L) korongkés bevágásokat létesít a papírszalagba. A (II) tengely az (F) állványokra szerelt (12) tartókban van ágyazva, melyek (xxx) ezenkívül az (13) hengert is hordják, mely a tovamozgatott papir vágása közben annak alátéte gyanánt szolgál. Az (12) tartókhoz erősített (15) ha­rántsínben az (I) karhoz támaszkodó (14) csavar van elrendezve, melyek segélyével a korongkéseket megfelelően beállíthatjuk. A bevágások nem hatolnak a papírszalagon keresztül és csakis a középső kés idéz elő valamivel mélyebb bevágást, mint a két szélsőé. A szállító hengerektől nem messze a gyújtókat képező nyelveknek a papir végén való előállítására szolgáló fölső és alsó bé­lyegzők vannak elrendezve. Ezen szerszá­mok mindenek előtt a papiros végén bizo­nyos számú V-alakú bevágást eszközölnek, mi által azon részek képeztetnek ki, melyek a gyújtó massza fölvételére szolgálnak; ezután hosszabb bevágások képeztetnek, mi által az említett nyelvek keletkeznek. Az alsó (Q) vágó lemez (4. ábra) az (Al) állványokra erősített (M) haránttartón van elrendezve. A nyelvek fejének előállítására szolgáló kések több (N) lemezből (6. ábra) állanak, melyek egyik végükön V-alakú (n) bevágásokkal bírnak és melyek a (Q) le­mezhez vannak csavarolva, továbbá az (0) sínből, mely egy az (M) haránt tartóban kiképezett hasíték végével összeesik (4. ábra) Az (N) lemezeknek az (M) haránttartón megerősített (P) sín alátétül szolgál. Az említett (0) sín fölső fölülete az (N) leme­zek fölső fölületével egy színtben van és ekként az említett hasíték egyik oldalát képezi. A (P) sín előtt a (Q) sín van elren­dezve, mely a vágó élekkel bíró, párhuza­mos (p) késeket hordja. Ezen (q) kések egymástól szélességükkel egyenlő távolsá­gokban, a (Q) sínben kiképezett hornyokban fekszenek és ezekben az (R) szorító leme­zek által tartatnak meg, melyek a (q) kések mindkét végét illetve ezeknek (ql) kiszögel­lését leszorítják. Ha véletlenül egy (q) kés eltörne, akkor azt könnyen kicserélhetjük mással. Másrészt ezen késeket könyebben állíthatjuk elő aczélból, mintha azokat egy darabban ké­szítenők. Ajánlatos hornyolt, nem edzett (Q) sínt alkalmazni és ezen az edzett aczélból készült (q) késeket elrendezni. Ugyanezen okból az (N) lemezeket is na­gyobb számban alkalmazzuk és a (P) sínen rendezzük el. Az (M) haránttartó mindkét végén a füg­gélyes (R) vezetékek (2. ábra) vannak meg­erősítve, melyekben a (T és U) vágó leme­zeket hordó (S) fej (4. ábra) fölfelé ós le­felé csúsztatható. Az ezen fej hátsó részén elrendezett (T) lemez a (t) bélyegzőket hordja, melyek az (N) lemezek (n) bevágá­saival (6. ábra) korrespondeálnak. A fej mellső részén ellenben az (U) lemez (7. ábra) van elrendezve, melynek alsó oldalán a (Q) sínnek (q) késeivel együtt működő (u) kések vannak elrendezve. Az (u) kések részútos vágó fölületekkel bírnak, úgy hogy a papirosba való bevágás olló módjára történik, a mikor is a két-két (q) kés közé eső rész lenyomatik úgy, hogy a keletkező nyelvek fölváltva mélyebben és magasabban fekiisznek (9. ábra). Az (u) kések mindig csak az első, har­madik, ötödik stb. nyelv végét vágják ki a papírból, mig alkalmas pillanatban a le nem vágott nyelvek a (V) kés által vágatnak el, mely az (S) fejen a (t) vágó bélyegzőkkel szemben van elrendezve. Az (S) fej és a vele összekötött részek a (W) főtengely által (3. ábra) az (X) exczen­terek segélyével fölfelé és lefelé mozgat­tatnak, melyeknek (x) rudjai a fejen átjáró | orsóba fogódzanak. Az (x) exczenterrudak

Next

/
Oldalképek
Tartalom