17737. lajstromszámú szabadalom • Hengeres fúvógép
csökken, nagy káros térnél ellenben növekedik, minden fúvógép számára egy oly meghatározott nagyságú (s) káros tért lehet megállapítani, melynél a szélnyomásnak megállapítandó (p) maximum és (p) minimum határai között a szükségelt munka megközelítőleg állandó marad. Egy ily hengeres fúvógépnek diagrammja a 3. ábrában van föltüntetve. A legnagyobb (p) maximum szélnyomásnak az (a, b, c, d) diagrammfölűlet, a legkisebb (p) minimum szélnyomásnak pedig a (g, b, e, f) diagrammfölűlet felel meg. Ha a henger végein elrendezendő kiegyenlítő terek oly. (s) értékkel bírnak, hogy az (a, b, c, d és g, b, e, f) diagrammfölúletek egymással egyenlőkké lesznek, akkor a (p) maximum és (p) minimum határok között a munkafogyasztás megközelítőleg állandó marad, mivel a manométrikus effektusnak az (i, e, c, d) fölűlet által képviselt csökkenése a (g, a, i, f) fölületben kifejezett a volumétrikus effektusnak növekedése által mindenkor kiegyenlíttetik és viszont. A hajtásra szolgáló gázmotor tehát mindenkor teljes gáztöltéssel és a legnagyobb haszonhatással dolgozhat. A kiegyenlítő tereket vagy a munkahengernek kétoldalú meghosszabbításaiként vagy pedig külön, a munkahenger végeivel csatornák által összekötött tartályok alakjában foganatosíthatjuk. A 4. ábrában a gépnek oly foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél a (g g) kiegyenlítő terek az (a) munkahenger meghosszabbítását képezik, mi által az egész hengernek hossza sokkal nagyobb, mint a dugattyú által befutott és ennek két határállása által föltüntetett téré. Ha azonkívül a szélnyomás (p) maximum és (p) minimum határai egymástól igen távol vaunak, a kiegyenlítő terek nagyságának üzem közben való módosítása válhatik szükségessé. Ezen elrendezés két foganatosítási alakban az 5. és 6. ábrában van bemutatva. Az 5. ábrában az (a) fúvóhengertől oldalt a kis (b) henger van elrendezve, melynek végei az (a) munkahenger végeivel a (c) csöveken át közlekednek. A (b) segédhengerben két (d) dugattyú van elrendezve, melyeknek (e) dugattyúrúdjai az egymásfelé fordított végeiken jobbra és balra menő csavarmenetekkel vannak ellátva és az (f) csavaranya segélyével egymással összekötve. Az (f) csavaranya forgatásánál tehát a (d) dugattyúk egyenletesen be- vagy kifelé mozognak, mi által a (g) kiegyenlítő térnek nagyságát üzemben könynyen szabályozhatjuk. A 6. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a kiegyenlítő tereket két külön (b) tartály képezi, melyeknek mindegyike a (c) cső által az (a) munkahenger egyik végével van összekötve és melyek vízzel vagy más folyadékkal részben meg vannak töltve. Alul a két tartály a (h) csövön át egymással közlekedik, melyben a folyadék betöltésére szolgáló kétfúratú (i) csap van közbeigtatva. A betöltés megtörténte után a két tartály közötti összeköttetést az (i) csap forgatásával megszakítjuk. A tartály alsó részén oldalt elrendezett két (k) csap a folyadék csapolására szolgál. Az (i) és (k) csapok megfelelő működtetésével a folyadék színét a tartályban tetszőlegesen emelhetjük vagy siilyeszthetjük és ez által a kiegyenlítő tereknek nagyságát üzemközben változtathatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hengeres fúvógép, az által jellemezve, hogy a motornak változó szélnyomásoknál is állandó maradó munkaszükségletének elérése czéljából a henger mindkét végén egészen vagy részben a hengferen belül vagy kívül fekvő külön (g) kiegyenlítő terek vannak elrendezve, akként, hogy a hengernek összes belső tere a dugattyú által befutott teret jelentékeny mértékben túlhaladja és a manométrikus effektusnak a megállapított (p) maximum és (p) minimum határok között való minden (i. e, c. d) csökkenése (3. ábra) a volumétrikus effektusnak megközelítően ugyauily nagyságú (g, a, i, f) növekedése által kiegyenlíttetik és viszont.
