17727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állatvérből való takarmány előállítására

Megjelent IOOO. évi április hó 20-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17727. szám. IV/e. OSZTÁLY. Eljárás állati vérből való takarmány előállítására DIETRICH MIKSA CHEMIKUS BERLIN/M FRIEDRICHSBEKGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 28-ika. Az állati vér nagy tápláló értéke miatt már régen fölkeltette azt a törekvést, hogy a vágphidaknál stb. összegyűlt vért gazda­ságosan hasznosítsák takarmány előállítására. Ez számos oly kísérletre vezetett, melynek könnyen oldható és áthasonítható takarmány előállítása volt czélja, többek között meg­kísérlették a takarmánynak vérből mész segélyével való előállítását. Ennek az el­járásnak azonban számos hátránya van, így pl. a tisztításra használt mész egy része a takarmányban maradt hátra és a takarmány fölhasználásánál a marha egészségének ár­tott. Minthogy továbbá az előállított termény igen gyorsan számszerűvé válik és oldha­tósága csökken, azonkívül pedig hosszabb raktározásnál megrothadt, illetőleg elbom­lott, további kísérleteket tettek minden tekin­tetben kifogástalan takarmány előállítására-A szóban lévő találmány tárgya egy ily javí­tott eljárás, melyet a következőkben irunk le : A vért néhány százalék poralakú égetett mésszel lehetőleg bensőleg keverjük. Ekkor a mész megoltatik és lecsapódik, míg a fölötte maradt kocsonyás anyag a vér ösz­szes táplálóanyagát és sóit tartalmazza. Hogy a táplálóauyag mennyiségét nagyobbítsuk, a kocsonyás tömeghez foszforsavas meszet is adhatunk. A vérnek föntebb jelzett keze­lését igen egyszerűsíthetjük, az által, hogy égetett és foszforsavas mész helyett egy­szerűen kiizzított thomassalaklisztet hasz­nálunk, mikor ugyanazt az eredményt érjük el, melyet előbb elértünk. Hogy a csapadék könnyebben legyen oldható, a következő módon kezeljük azt. Mielőtt a kocsonyás anyag számszerűvé válik, a kocsonyás anya­got kellő mennyiségű, savanyúan reagáló takarmánnyal, fűvel, szénával, korpával, törköllyel stb. keverjük. A takarmány sav­tartalma először a jelen lévő szabad mész mennyiséget közömbösíti, azonkívül a fosz­forsavas meszet is oldja, úgy hogy az ebben lévő foszforsavat az állat könnyebben át­hasoníthatja. A szabad mész közömbösítése által hygroskopos só keletkezik, mely a kocsonyás anyagnak számszerű tömeggé való átalakulását meggátolja és mely azt idézi elő, hogy a kocsonyás anyag hosszabb ideig marad folyékony állapotban, mint eddig, úgy hogy a takarmány kiszárítását vákuum­ban végezhetjük. A mész- vagy thomassalak por hozzáadása következtében föllépő föl­melegedés a gyártmányt sterillé teszi, úgy hogy ez a kiszáradás után semmiféle csírát nem tartalmaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom