17726. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pneumatikus csőposta-berendezések elágazásainak ki- és bekapcsolásaira, valamint annak ellenőrzésére

- 6 -hengereknek külső végébe és az t F) hen­gernek fölső végébe áramolván, a (D és d) váltók az 1. ábrában szakadozott vonalak­kal jelölt állásba állíttatnak be és az (F) henger által működtetett ajtó bezáratik. Az (e) hengerben mozgó dugattyú löketének vége felé az (S) szeleprúdba (8. ábra) üt­közve az (r) szelepházban elrendezett (83) szelepet fészkéről elemelni és az ürös sze­leprúd végét az (R7) toldat furatába nyomja, miáltal az a szabad levegővel való közle­kedést megakasztja, míg ellenben a (q) tápvezetékből (1. ábra) a nyomó levegő a (ql) vezetéken keresztül az (F) henger alsó végén elrendezett (rl) szelepháznak (R2) kamarájába áramolhat. Mihelyt az ezen utóbbi hengerben dolgozó dugattyú lefelé irányított löketének vége felé közlekedik, az (S) szeleprúdba ütközve a (ql) vezetéket hasonló módon a (q2) vezetékkel hozza összeköttetésbe, úgy hogy a nyomó levegő ezen utóbbi vezetéken keresztül az (E) henger (r) szelepházának (R2) kamarájába áramolhat; végre az ezen utóbbi szelepházba nyúló (S) szeleprúdaz(E) hengerében löketének vége felé mozgó dugattyú által elállítva a (q2) vezetékből jövő nyomó levegőt a (q3) ve- ! zetéken keresztül a (Pl) hengernek alsó végébe irányítja. Másrészt az (E és e) hen­gerek dugattyúinak befelé való mozgása és az (F) henger dugattyújának lefelé való mozgása következtében az (R, Rl és r) szelepházak illető kamarája a küllevegővel hozatik összeköttetésbe, miáltal a (P2) hen­gerben lévő nyomó levegő szabadon ki­áramolhat, egyúttal az (e) henger (R) sze­lepházában elrendezett (S3) szelepnek zá­rása által a (Ql és Q) csövek közötti köz­lekedés beszüntettetik. Világos, hogy ha a dugattyúk ellenkező irányban mozogtak volna, akkor a másik két cső közlekedne egymással és belátható, hogy ha valamelyik dugattyú mozgása közben megakad, akkor az nem nyithatja az illető szelepet, minek következtében a nyomó levegő sem áramol­hat a (Pl vagy P2) hengerekbe, hanem a megakadt dugattyúnak illető szelepházán keresztül a szabadba fog kiáramolni. Visszatérve már most a Itt. ábrában föl­tüntetett diagrammhoz és föltéve, hogy a kommutátort épen a fóltüntetett állásba forgattuk, akkor a battéria árama, mint már leírtuk, a (j6) elekrtomágnes tekercselésé­hez és innen a visszvezetéken keresztül az (0) jelző készülékhez áramlik melynek egyik lámpáját izzásba hozza. A (j6) elek­tromágnes gerjesztése következtében a mái­említett módon a nyomó levegő az (II) kamarából (10. ábra) a (H2) csatornán át a (Hl) dugattyú baloldalára gyakorol nyomást, úgy hogy az ellenőrző (G7 G8) szelepek jobbra fognak mozogni, minek megtörtén­tével nyomó levegő az (E6) tápvezetékbe (1. ábra) fog áramlani, míg az (E7) vezeték­ből a nyomó levegő kiáramlik. Az (E6) tápvezetéken keresztül a nyomó levegő az (E és e) hengerek külső végébe és az (F) hengernek fölső végébe áramlik, miáltal a váltók az 1. ábrában szakadozott vonalakkal jelölt állásba emelkednek és az ajtó az (A) főcsövet, elzárja. Midőn a dugattyúk az (É e és F) hengerekben ekként mozogva löke­tük végére értek a szelepek az (R, R és Rl) szelepházakban bezáródnak, miáltal a (P4) dugattyú (13. ábra) alatt lévő nyomó le­vegő kiáramolhatik. úgy hogy ezen dugattyú lefelé mozogva a (P9) kapcsolási kart ma­gával meneszti, mely erre a (P12) kontak­tus rúgóval áramzárást létesít. Az (E és El és F) dugattyúk további mozgatásuk után az illető szelepházakból a hengerekbe nyúló szeleprudakat előre tolják és ezáltal, ha csak az összes dugattyúk a megkívánt mozgást bevégezték, a szelepek megemel­tetnek és ezáltal a (q) tápcsőből nyomó le­vegő a (Pl) hengerbe áramolva a (P3) du­gattyút megemeli, a (P8) kapcsolási kart a (Pll) kontaktus rúgókból kiemeli, úgy hogy a (jfi) elektromágnes árama megszakíttatik, miáltal a (P) henger bal végén lévő fáradt nyomó levegő kiáramolhatik és egyidejűleg az (0) jelző készülék illető lámpája elalszik, azt jelezvén azáltal, hogy az összes részek a kivánt mozgást bevégezték. A váltók a föltüntetett állásból való elállítása a leírt részek ellenkező irányú mozgása által idéztetik elő, a mikor is ugyanazon műveletek megfordított értelemben állanak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom