17714. lajstromszámú szabadalom • Fonógép

Megjelent 1900. évi április hó lO-én. MAGY. A Kia SZABADALMI Bgjg HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17714. szám. XI V/d. OSZTÁLY. Fonógép. KIRSCH BERNÁT CS. KIR. TANÁR ÉS PESSL ADOLF KERESKEDŐ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 31-ike. Jelen találmány tárgyát gép képezi külö­nösen köteleknek, zsinóroknak vagy kábe­leknek külső burkolatot alkotó fonattal való burkolására. Ezen fonógépnél, mely eltérőleg az eddig használtaktól vízszintes tengellyel bír, a fo­nalak egyik csoportjának megfelelő csévék két, ugyanazon irányban és sebességgel forgó korongnak vagy karkeresztnek egymással szemközt álló orsóin fölváltva tolatnak ide­oda és így az orsókon keresztül fektetett hengerfölületen hullámvonalat írnak le, míg a fonalak másik csoportja a két korong vagy karkereszt között és ezekkel ellenkező irányban forog, úgy hogy a fonalak két csoportjából oly fonatot állítunk elő, mely a korongnak ürös csapjain és egy központi hüvelyek folytonosan átvezetett kötelet vagy kábelt beburkolja. Mindegyik fonálnyaláb egy bizonyos számú fonálból áll, melyek a kész fonatban egy­mással párhuzamosan fekszenek, úgy hogy azok együttesen egy lapos szalagot képez­nek, melynek vastagsága az egyesfonalak vastagságánál nem nagyobb. Ezt elérendő a kész fonat komprimálására szolgáló hüvelyhez lehetőleg közel fonálve­zetékeket (regisztereket) rendezünk el, me­lyek a fonálnyalábokkal együtt forognak és az egyes nyalábok fonalait megakadályozzák abban, hogy ezek egymást keresztezve a körülfont kötélnek a hüvelyben való meg­akadását idézzék elő. Azon fonálnyalábok számára, melyeknek csévéi egyik korong orsóiról a másik ko­rongéira áttolatnak és melyek ennélfogva egy hullámvonal alakú fonási pályát írnak le, az említett fonálvezetékek befelé nyitott regisztervillákból állanak, melyek mindegyik fonál számára egy-egy bevágással bírnak. Ezen villák bizonyos távolságokban vannak egymással szemközt elrendezve, úgy hogy a középsíkban forgó fonálnyalábok közöttük áthaladhatnak és csak rövid időre, az orsók áttolása közben, közelíttetnek egymáshoz oly czélból, hogy a fonálnyaláboknak a jobb­oldali villákról a baloldalaikra és viszont történő biztos átvezetését érjük el. Az orsóknak az egyik korongról a másikra való átvezetése oszczilláló emeltyűk segé­lyével történik és az orsók állásukban a fonálnyalábok húzó hatásával szemben rú­gós kilincsek által rögzíttetnek, melyek mi­helyt az emeltyűk mozgásba jönnek, kikap­csolódnak. A mellékelt rajzokban a találmány tárgyát

Next

/
Oldalképek
Tartalom