17687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés koksz előállítására

— 2 -vagy csökkenthetjük. A kemenczének (f) feneke a (g) téglarácsozaton nyugszik, a mi lehetővé teszi, hogy a kemenczét alulról is fűthessük. A retorta tartalmának könnyű kiürjithetése czéljából előnyös a retortának (f) fenekét a (h) nyílás felé rézsútosan foganatosítani, a mint ez a 3. ábrában látható. A retortába bevezetendő fölhevített gáz előállítására szolgáló (i) tűzhely egészen egyszerű szerkezettel bír és egy tetszőleges (1) mótor hajtotta (k) ventilátorral áll összeköttetésben, mely levegőt hajt az (i) tüzelésnek rostélya alá, hogy élénkítse az ezen végbemenő égési folyamatot. Az (i) tűzhely az (m) lánghíddal bír, a mely kényszeríti az (i) tűzhelyen fejlesztett tűz -gázokat, hogy a (g) téglarácsozatnak, mely a tűzhely és a retorta közé van iktatva, fölső részébe betóduljanak. Ezen téglarácsozat erősen fölhevíttetik és így szinte izzó állapotba jön, a mely biztosítja azt, hogy az (i) tüzelésben előállított nagy hőmérsékletű gázok ezen hőmérsékletük megtartásával jutnak be a nyilakkal jelzett úton, még pedig a retorta falának belső oldalán elrendezett (n) csatornákon át a kokszolandó anyaghoz. A 2. és 3. ábrákon bemutatott foganatosítási alaknál is a retorták falazásában fölfelé nyúló oldalas (n) csatornák vannak elrendezve, a melyek közvetlen összeköttetésben állanak a retorták alatt lévő téglarácsozattal, még pedig úgy, hogy ezen csatornák itt is úgy, mint az első ábrában a hevítő gázoknak a tüzelő anyag és a (c) nyílás közötti térbe való bevezetésére szolgálnak. Az által, hogy a téglarácsozatban egy ajtóval elzárható nyílást rendezünk el, képesek vagyunk arra, hogy ezen rácsozatba közvetlenül légköri levegőt is bevezethessünk. A 2. és 3. ábrákban bemutatott foganatosítási alaknál az (a) retortáknak imént említett oldalas nyílása (3. ábra) egy lengő ajtóval van ellátva, mely szükség szerint teljesen vagy részben elzárható. Ezen berendezésnél mindegyik retortában (példa gyanánt lángcsöves) kazán van elrendezve, a mely lehetővé teszi a kokszolási művelet közben fejlesztett melegmennyiségnek hasznosítását. Ezen czélból a kokszolási termékek elvezetésére szolgáló (c) nyílásokat egy közös (q) csővel hozzuk összeköttetésbe, mely ezen termékeket közvetlenül a kazánok homlokoldajlán lévő tűzszekrényekbe vezeti, de egy (r) ülepítőkamrával és egy (s) gazometerrel is áll összeköttetésben. A folyós és gáznemű termékek elkülönítése czéljából a (q) csövet egy bővebb (t) csővel burkoljuk és a kettő közötti teret vízköpeny előállítására használjuk föl, melynek hűtőképessége víztartalmának az (u) és (v) csapok segélyével való szabályozása által módosítható. A kazánokban fölhevített víz természetesen szintén hozzájárul a gázok hőmérsékletének csökkentéséhez, miáltal a kondenzáczió megkönnyíttetik. A kondenzáczió réven folyósított termékek az (r) kamra fenekén összegyűlnek és időnként (w) csapon át lebocsáthatók, míg a nem folyósított gázok az (s) gazometerbe tódulnak. A mint a 2, ábrában látható, az (i) tüzelésnek a (g) rácsozaton keresztüláramló gázai az (x) csövön és ennek (z) fojtó szelepekkel ellátott (y) ágain át a kokszoló kamrák alatt elrendezett (g) rácsozatba áramlanak. Látható, hogy a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására oly egyszerű berendezések szükségesek, hogy semmi nehézséget nem okoz annak már létező kokszoló kemenczék segélyével való foganatosítása, úgy hogy ezekkel is sokkal rövidebb idő alatt sokkal jobb minőségű kokszot állíthatunk elő, mint eddig. A kokszolási folyamatot még gyorsíthatjuk, ha a kokszoló kemencze belsejében a földolgozandó anyag fölött a fejlesztett gázok számára külön fúvószerkezetet rendezünk el. Természetes, hogy a találmány lényege nincsen bizonyos befuvandó gáz alkalmazásához kötve, és önként értetik, hogy az előzőkben említett levegőt más alkalmas gázzal helyettesíthetjük. Úgyszintén természetes, hogy azon hőmérséklet, melyre a befuvandó gázt fölhe-