17679. lajstromszámú szabadalom • Kondenzáló fazék
vei áll összeköttetésben és az úszóba netán behatolt vizet kifelé vezeti. Az (e) orsó alsó végén kis (h) turbinakerék van. Midőn a fazék üres, az (a) úszó önsúlya következtében a (d) szeleppel együtt a (c) vezetés (f) ülőkéjére nehezedik. A mint azonban a fazékba vizet bocsátunk, fölhajtás keletkezik, mely addig tart, míg a fölhajtó erő nem lesz egyenlő az úszó súlyával, hozzáadva a szelepnyílásra ható gőznyomást. Ha még több víz ömlik be, a növekedő fölhajtó erő az (a) úszót (d) szelepével együtt emeli. Minthogy azonban (e) orsó a (c) vezetés nyílását teljesen zárja, ennélfogva semminemű nyílás sem lesz szabaddá. Ebből következik, hogy (a) úszó a folyton beömlő víz következtében mindig magasabbra és magasabbra fog emelkedni. (Csak midőn az (e) orsóban lévő (g) hornyok vagy kivágások a (c) vezető szelenczén fölül előtűnni kezdenek, fog némi víz lefolyhatni. Az (a) úszó azonban addig fog emelkedni, míg a (g) hornyok oly nagyságú nyílást képeznek, hogy az általuk meghatározott kiömlési mennyiség a beömlési mennyiséggel egyenlővé válik. Mássza* vakkal: a kondenzáló fazékban nyugalmi állapot és állandó víztükör áll elő és a fazék folytonosan vizet fog kiadni. A fazék tehát állandóan és folytonosan fog dolgozni, az eddigi időközönként dolgozó készülékekkel ellentétben. Ha a beömlő vízmennyiségben változás áll be, a kondenzáló fazék ezen változásnak megfelelően önműködően fog beállítódni, azaz mindazon ingadozásokban, melyek a víz hozzáömlése által keletkeznek, föltétlenül részt fog venni. Világos, hogy ezen föltételek mellett a kondenzáló fazékban mindig állandó víztükör lesz. A szelepnyílás tehát a víz által mindig zárva lesz és a kondenzáló fazékból sohasem léphet gőz a szabadba. A gőznyomás behatása alatt a (g) hornyokon át nagy sebességgel kiömlő sűrített víz a (h) turbinát és evvel a (d) szelepet és (a) dobot forgásba hozza. A (h) turbinakerék az (e) orsóra akként van föltéve, hogy a függélyesen kiáramló víznek a (h) radialturbina vízszintes irányában való állandó vezetése biztosítva van. A szelep forgó mozgása által valamelyes piszok, kazánkő, homok, olaj stb. fölszabadul és a kiáramló víz behatása alatt kiöblíttetik. Az egész rendszer ezen forgás folytán laza lesz. Azonkívül, midőn a szelep az úszóval együtt ismét az ülőkére illeszkedik, a forgás következtében mindkét ülőfölület önműködő becsiszolása fog létrejönni, úgy hogy azok folyton tömörek, még akkor is, ha a gőzzel szemben záróközeg gyanánt víz nincs jelen. A forgó mozgás annál könnyebben jön létre, mert az egész rendszer úszik és ez által úgyszólván hydraulikus csap keletkezik. A helyett, hogy a kiömlő víz eleven erejét, a mi a legközelebb fekvő gondolat, a forgó mozgás előállítására használnók, az úszó fölső részét szárnyakkal láthatjuk el és ezen szárnyakat azon gőz-, levegő- vagy gázáramnak tehetjük ki, melyből a vizet ki akarjuk vonni. A beömlő víz eleven erejét a forgó mozgás előállítására is használhatjuk, a mint hogy általában a forgó mozgást sokféle eszközzel előidézhetjük. Természetesen olyan berendezést is alkalmazhatunk, hogy a szelep magában, az úszó nélkül mozog. A (h) turbinakerék által végzett munka hasznothajtóan alkalmazható, azáltal, hogy az orsóval pl. ventilátort kötünk össze, vagy munkáját más módon valamely átvivő közeg útján kihasználjuk. SZABADALMI IGÉNYEK 1. Kondenzáló fazék, melynél a kiömlési szelep illetve a kiömlési nyílást záró szeleporsó akképen van kiképezve, hogy annak emelésénél fokozatosan nagyobbodó nyíláskeresztmetszetek szabadulnak föl és nyugalmi állapotnak kellbeállania, minek következtében a víz állandóan és a beömlés mértékének megfelelően levezettetik, azon czélból, hogy a kondenzáló fazék állandó és folytonos munkamenetét biztosítsuk.