17650. lajstromszámú szabadalom • Gőzmótor
hengerbe, majd (99) tartályba jut. Ezen tartály falaiban elrendezett számos, kis finom (100) nyíláson keresztülhalad, átvonul a (72) tartályban lévő vízoszlopon, a még eddig nem kondenzált gőz pedig a 101 vízföl ület fölött összegyűl. A (72) tartály fenekére három (102, 103, 104) henger van erősítve, melyek a valamivel följebb a (71) tartály fenekén megerősített hengerekkel állnak szemben. A (102, 103, 104) hengerek belső fölületére a kissé kúpos (109, 110, 111) köpenyek vannak megerősítve, melyek a vízfölület fölött egy darabon kiemelkednek. A (104) henger (106) nyílásán keresztül a tartály külső teréből víz áramlik a (104 és 103) hengerek közötti térbe, ezután az előbbi nyílásokkal szemben fekvő (107) nyílások, majd a (107) nyílással ugyancsak átellenben fekvő (103) nyíláson keresztül a tartály belsejébe folyik, honnan az (59) csövön keresztül a szivattyúhoz áramlik. A (102, 103, 104) hengerek és (109, 110, 111) köpenyek érintkezési helye fölött (112, 113, 114) nyílások vannak e hengereken alkalmazva. A (109) köpeny vízfelülete fölött megmaradt gőz a köpeny és (105) henger között lefelé áramlik, miközben a vizet eltolja és a (112) nyíláson a következő hengerbe jut, az itt lévő vízoszlopon keresztül fölfelé halad, majd a (110) köpeny és a következő (105) henger között lefelé áramlik és a (113) nyíláson keresztül (111) köpeny elé jut, honnan a (114) nyíláson át a tartály külső terébe vezattetik és az itt lévő vízen is keresztül halad. Ha a motort üzembe akarjuk venni, az (56) forgattyút kézzel megforgatjuk, miáltal az előmelegítőbe vizet szivattyúzunk, mely víznek egy ré3ze (117) csövek útján a kazánba jut. Ezután tüzet rakunk a kazán alá, melynek égéstermékei a belső (88) csöveken átáramlanak és a kéménybe vezettetnek. Azáltal, hogy úgy a kazán, mint az előmelegítő magasan vannak elrendezve, az égéstermékekből nyerhető összes meleget a (88) csövek és az ezeket körülvevő vízréteg átveszik, úgy hogy a gőzképződés igen gyors lesz, m ily gőz a (92) gőztérbe jut, később pedig (93) gőzvezető csövön keresztül a géphez vezettetik. A gépbe vezetett gőz végig halad (15, 13, 10, 81) csatornákon, majd a (45) nyíláson a hengerbe jut, honnan a (47) nyíláson, (8, 9, 12. 14) csatornákon és (96) csövön át az előmelegítőbe áramlik. A gőz hatása következtében (29) hajtókerék forgásba hozatik, mely a (28) tengely és (50, 51) fésűsáttétel (2. ábra) közvetítésével a (11 S) szíjtárcsa (52) tengelyét (5. ábra) hozza mozgásba. Az (52) tengelyen lévő fésűs áttétel segélyével nyeri (53) szivattyútengely és általa a tápszivattyú forgását. A fáradt gőz (96) csövön át jut az előmelegítőbe, fölmelegíti a (74) külső csöveket, átáramlik a belső csövekbe, fölhevíti ezeket is, miáltal a (74 és 76) között lévő vízréteg • hamar fölmelegedik. Miután ily módon már meleg víz jő a kazánba, a gőzképződés igen gyors és, könnyű, maga a gőz pedig a kazán fölső részében hatásosan túlhevíttetik. Miután a fáradt gőz azon része, mely eddig még nem kondenzálódott, (98) hengerben lefelé áramlik, és a (100) nyílásokon, valamint (109, 110. 111) köpenyek körül halad, a vizet 10ü°-ra vagy a hoz közel fölhevíti, a szivattyút oly mélyre kell ágyazni, hogy a tartályból a víz bele folyhasson. mert ellenkező esetben magában a szivattyúban is képződnék gőz. A tápvíz még ily körülmények között is forró állapotban jut az előmelegítőbe. Mint az eddigiekből is látható, ezen motor igen sok előnnyel rendelkezik; ezek a következők: A hajtókerék forgásiránya gyorsan megváltoztatható, a szerkezet egyszerű, majdnem az összes mozgó részek forognak, így pl. a dugattyúknak nincs ide-oda mozgásuk, hanem a hajtókerék középvonala körül forognak, miáltal a gép egyenletes járása biztosítva van. A hengerek nem bírnak hosszú gő'zbevezető csatornákkal, miáltal használatlanul gőz nem pazaroltatik el, illetve friss gőz nem távozik el a fáradt gőzzel, mint a rendes gépeknél. A kazán alakja a gőzképződéshez viszonyítva kicsiny. gyorsan fölmelegíthető, a mennyiben
