17643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés betűjegyek lerakására

azonban csupán csak a jelzés mélységétől függ, hogy a jelzett betűélnek az áttörés jobb élétől mily távolságban kell lennie, tehát lapos jelzésű betűnek, minő (c), inkább balfelé kell állania, mint mély jelzésűnek, minő (d és (e). Ha a legalsó betű jelzése az áttörés jel­zésével nem egyezik, ez a betű abba az áttörésbe, mely fölött áll, be sem léphet, még pedig oly betűknél, melyeknek széles­sége nagyobb, mint a jelzés mélysége (minő pl. az (e) betű) még akkor sem, ha a betű az áttörés fölött teljesen elhalad. Ha ellen­ben a betű szélessége a jelzés mélységénél is kisebb (mint a (c) betű), úgy — mint azt már említettük — csak egy bizonyos darabig szabad azt az áttörés fölé tolni. Az ily betűkből álló sort tehát az áttörés fö­lött eltolni nem szabad, mert ellenkező esetben a jelzés hatálytalanná válik és nem csak a legalsó betű, hanem az egész betűsor átesik az áttörésen. Az 5. ábra a 4. ábrának megfelelő met­szetet ábrázol és a legalsó betű viselkedését mutatja be, mikor a betű nem halad el a jel zések fölött. Ha a (gl) csatorna és az (fl) betűk a megrajzolt helyzetben állanak az áttörés fölött, világos, hogy a legalsó betű a szélességétől függetlenül az áttörésbe be nem léphet és elméletileg a megrajzolt víz­szintes helyzetet foglalná el. Tényleg né­mileg lejtős helyzetet fog elfoglalni, mint a (cl dl el) betűk, minthogy a jelzés által meg nem támasztott éle némileg lesiilyed­het. Ha — mint az eddig szokás — a csa­tornát jobbról balfelé toljuk el az áttörés fölött, a betűsor leslilyed, bal éle az áttörés bal élébe ütközik, mi - mint azt említet­tük — betűtörésre és üzemzavarokra ad­hatna okot. Minthogy azonban a szóban lévő találmány szerint a (gl) csatorna egy áttörés fölött, sem halad teljesen el, hanem jobbról balfelé csak annyira tolódik az áttörés fölé, hogy a megfelelően jelzett betű lép be az áttö­résbe, minden más betűt ellenben a jelzés visszatart, azután pedig balról jobbfelé tér vissza, a nélkül, hogy a le nem síilyedt jobb él az'áttörés jobb élébe ütköznek, tehát a csatorna és a benne lévő betűk ismét át nem tört fölületre jutnak és ezen a f'ölüle­ten^mozog a következő áttörés felé, világos, hogy ily módon a találmány által elérendő czélt biztosan elérjük. Áttérünk ezután a találmány kivitelére szolgáló szerkezet ismertetésére. A találmány egyik kiviteli módozata az 1.—3. ábrán látható, nevezetesen az 1. áb­rán fölűlnézetben, a 2. ábrán hátúinézetben, illetve az 1. ábra (x—x) vonala szerint met­szetben és a 3. ábrán oldalnézetben, az 1. ábra jobb oldala felől nézve. Az egész szerkezet alapjául szolgáló (1) alaplemezen (1. ábra) az állandóan ide-oda mozgó (3) lemez számára egy (2) kivágás van alkalmazva, mely (3) lemez az (1) le­mezzel esik egy síkba és két sor jelzésekkel ellátott (4 41) kivágással (a lerakodó sablo­nokkal) van ellátva. A 8, 0, 10. ábra eme lemez részletrajza nevezetesen fölülnézete, elölnézete, illetőleg oldalnézete és részben metszete a 8. ábra (y—y) vonala szerint. A mozgást a folytonos forgást végző (5) fő­tengelyről a (7) korong belső fölületén alkal­mazott (H) horony segélyével és a lengő (8) főtengely segélyével vezetjük le. melynek középső (8 10) emelői a (11 12) vonórudak segélyével vannak a (3) lemez (13 14) ve­zetősínjeivel összekötve, míg a (8) tengelyre ékelt baloldalt lévő (15) emelő a hosszának körülbelül fele részén alkalmazott (16) csiga segélyével fogódzik a (6) horonyba. A (15) emelő a (17) vonórúd segélyével van a (18 19) vezetékekben vezetett tolókával kapcsolva, mely időszakosan a szomszédos (21) tolókát is magával viszi. A (8) főtengely jobb végére lazán forgathatóan a (15) emelőnek megfe­lelő (22) emelő van fölhúzva, mely a (23) csigával fogódzik az (5) tengelyre ékelt (25) korong hornyába és a (26) vonórúd segé­lyével van a (27 28) vezetékekben vezetett (29) tolókával összekötve. Az utóbbi idősza­kosan a szomszédos (30) tolókát is magával viszi. A (20) tolóka ily módon majdnem két akkora elmozdulást végez ugyanabban az irányban, mint a (29) tolóka ugyanannyival mozdul el, mint a (20) tolóka, de mindig el­lenkező irányban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom