17637. lajstromszámú szabadalom • Egy- vagy kétsinű vágányelrendezés hajók vontatására

Megjelent 1 í)00. évi április lió 6-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI HAS 17637. szára. XV,'e. OSZT A LY. Egy vagy kétsinű vágányelrendezés hajók vontatására. SIEMENS & HALSKE CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 18-jka. Jelen találmány tárgyát oly vágány elrendezése képezi, melyen hajóknak, különösen csatornákon való vontatására szolgáló mozdonyok közlekednek. Ilyen berendezések gazdaságos építése, iizeme ós fentartása a vágányelrendezésnek, valamint az alépítménynek lehető legnagyobb egyszerűségét kívánja meg. Ezen czélból a csatorna, illetve a folyó partján az (a) sínt (1. ábra) fektetjük le, melyen a mozdonynak egy, két illetve több kerekei futnak. * Hogy azonban a mozdonynak a megkívánt stabilitást kölcsönözzük, legalább is még egy, nem ezen (a) sínen futó (b) kereket kell elrendeznünk. A mozdonyok megszerkesztésénél azoknak tömegeit úgy osztjuk el, hogy az említett sínre a tömegek nagyobb (Cl) része jusson, míg a (b) kerék vagy kerekek a tömegeknek csak a stabilitás fentartásához szükséges kisebb, körülbelül Vs-Vs részét vegyék föl. Ezáltal azt érjük el, hogy csak egyetlen egy sín szerkezetéről, anyagáról, .lefektetéséről és fentartásáról kell gondoskodnunk. A segédkerekek esetleg közvetlenül a talajon futhatnak föl. Ha azonben attól tartunk, hogy a kerekek a lágy talajt megtámadják, akkor annak megvédése végett a kis (c) sínt is fektetjük le (6. ábra), mely már most a segédkerék (C2) nyomását fogja föl. A mozdony által kifejtett vontató erő a (Z) reakcziós erőt idézi elő (I. ábra), mely két, a vágány síkjába eső komponensre bomlik, az egyik (P) komponens az (a) sík irányával esik össze, míg a másik (N) komponens erre merőlegesen áll. A (P) erőt vagy tisztán adhaesió (2. ábra) vagy fogaskerék áttétel (3. ábra) vagy pedig rúgó vagy mágneses erő segélyével a fősínhez nyomott szorító kerekek közvetítésével visszük a fősínre. Ép úgy visszük át az (N) komponenst is az (a) fősínre nyomkoszorúk vagy nyomó görgők segélyével. E szerint a fősín 1. a mozdonynak majdnem egész tömegét és 2. annak egész vontató erejét veszi föl. Minthogy az összes, még pedig a vágány síkjában fekvő erők összege csak egy fősín által fogatik föl a fősínt hossztalpfákra (5. ábra) fektethetjük vagy falazásból vagy betonból készült alapzaton (6. ábra) erősít hetjük meg vagy végre a földbe vagy a csatorna fenekébe bevert czölöpokön (7. ábra) rendezhetjük el. Minthogy az esetleg elrendezendő második, sokkal kisebb melléksín csak függélyes erőket vesz föl, ameny-