17635. lajstromszámú szabadalom • Betűvezetés sorszedő gépeknél

tünteti föl, mellyel a szedés után a betűk kezdeti kelyzetükbe visszahozatnak, a 14. ábra a két előbbi ábrának 14—11 szerinti metszete, a 15. ábra az 1. ábra 15—15 szerinti metszete, a 16. ábra pedig a 15. ábra 16—16 szeszinti metszete. A kör vagy négyszögkeresztmetszettel bíró (B) vezetékek oly formán vannak a (C) gép állványba megerősítve, hogy a gépnek mellső oldalán lefelé hajlanak. (1. 5. ábra). Czélszerű a vezető síneket fölváltva a közép vonaltól jobbra és balra elvezetni úgy, hogy a sínek között egy szabad tér keletkezik, melyben a betűk el vannak helyezve. Minden vezetékben rovatékok vannak, melyekben az (A) betűk (a) nyúlványai elmozoghatnak. Az egynevíí betűk mind egy vezetékben vannak. A (B) vezetőrúd sínek egymás fölött feküsznek és középső részükön úgy vannak meghajlítva (11. és 6. ábra) hogy egymástól szétrendezve vannak azon czélból, hogy a betűk gyűjtőhelyén (a gép közepében) ezek egymást ne akadályozzák. A gyűjtő helytől kezdve a (B) sínek ferdén előre konvergálnak, úgy hogy mellső részükben egymással párhuzamosan feküsznek. E mellett a jobbra elvezetett és ép úgy a balra elvezetett sínek egy-egy sorban feküsznek, úgy hogy a két sor között egy tér áll elő, a melyben a betűk mint az az 5. ábrából látható, egyesíttetnek. Ezen mellső ponttól kezdve a vezető sínek ferdén hátra fölfelé futnak, azután valamivel balra hajlanak, míg azután a gép hátsó végétől megint előre futnak és ferdén lefelé menve a gyűjtő helybe vezetnek. A sorok összeállításánál (szedésénél), a betűk (a) nyúlványaikkal a sínben lévő rovatékban saját súlyuknál fogva előre csúsznak és a vezetékek párhuzamos részeinél a kivánt sorba összeszedődnek, mely sor használat után az alább leírt módon egészben a gép hátsó oldalára vezethető, a nélkül, hogy a veze tékek különféle elhajlásával számolni kellene. Mint az eddig ismert gépeknél úgy itt is a betüpálczák a szerint, hogy mily magasan feküsznek a vezető sínek megfelelő hosszal bírnak, úgy hogy azok betiii egy színvonalba esnek. Minden vezeték egy (D) elosztóval van ellátva, mely arra szolgál, hogy csak egy betüpálcza váljon mindenkor szabaddá azon czélból, hogy saját súlya alatt a gépnek mellső része felé csússzék. A 7., 9. és 10. ábra szerint ezen elosztó áll egy függélyesen álló csapból, mely alsó végén egy kivágással van ellátva, a melybe mindig az elől lévő betű belé nyúlik. Minden egyes csap egy (F) emeltyűkarral és (G) dróttal egy-egy (H) billentyűhöz van erősítve és pedig oly formán, hogy a billentyű minden lenyomásánál a csap elfordul, miáltal a csap alsó bevágásában fekvő betű a 9. és 10. ábrából látható módon valamivel előre tolatik, a nélkül, hogy a vezetékben lévő többi betű szabaddá válnék. Hogy a csap kezdeti állásába vissza jöjjön, egy (E) rúgó (7. ábra) alkalmaztatik. Magától értetődik, hogy minden egyes billentyű azon betűknek jelzésével láttatik el mint a milyenek a neki megfelelő vezetékben vannak. Hogy a sornak használata után a hetüket ismét kezdeti helyükre hozzuk egy, (K) végtelen lánczon egy (J) nyúlvány van alkalmazva (15. és 16. ábra), mely a két párhuzamos vezetőnői1

között és a gép középvonalában elcsúszhat,ik. Ezen nyúlvány az összerakott sor betűit egyszerre továbbítja az 5. ábrán föltüntetett nyíl irányában a gép hátulsó része fölé. mely helyről a hetük saját súlyuk alatt a gyűjtőhelyre csúsznak és kellően eloszlanak. A (K) láncz az (L—M—N) lánczkerekeken fut végig (12. ábra) és valamely módon kézzel inozgattatik. Hogy a (J) nyúlvány biztos vezetést nyerjen egy (0) sín alkalmaztatik, melynek hosszbevágásában a (J) nyúlvány (P) görgői gördülnek (14. ábra). A (K) láncz és (0) sín által ki van zárva, hogy a (J) nyúlvány a betűknek akkor, midőn a gép hátulsó részétől kezdve eloszlanak, útjában legyen. Magától értetődik, hogy oly gépeknél, melyeknél csak kevés betüpálcza van, valamennyi vezeték a középen egy oldalra térhet, el, ép úgy lehet a vezetékek párhuza-